Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza

fedett kocsi kísért. A beszéd a következő volt: „Fényességes és főtisztelendő bíboros, és egyéb tekintetes és nagyságos férfiak! Ha a neked kijáró és téged megillető hódolattal kellene a soproni szenátusnak és népnek bíborosi méltóságodat megtisztelni, arra alig lenne elég a mai nap, sőt, nem is lenne elég. De hogy ne legyünk némák, mint a halak, de ne is fecsegjünk, mint a szarkák: a nagyméltóságú tanács jókívánságait fejezi ki e tárnoki, illetve szabad királyi városba való szerencsés megérkezésed alkalmából, s kívánja, hogy ez örök dicsőségünkre és javunkra váljon. Hogy azonban a tanács jelét és bizonyítékát adja hálájának e jóindulatért, bíborosi méltóságodat a többi tekintetes és nagyságos úrral együtt meghívja egy csekélyke és szűkös reggelire, és kéri, hogy a feltálalt ételeket méltányosan és mintegy jóindulattal, szigorúan jog szerint megítélni, s azt jó néven venni méltóztassék. E különleges kedvezést kéri a nagyméltóságú tanács bíborosi méltóságodtól örök engedelmesség mellett, és igyekezni fog érdemessé válni rá." Erre a bíboros igen bölcsen és udvariasan válaszolt, teljes jóindulatáról biztosította őket, a felkínált udvariasságot nagyon megköszönte, és megígérte, hogy itt marad reggelire. Majd miután kedve szerint megvendégelték és mindennel megelégedett, a reggeli befejeztével távozott. [XXX,] 1613. július 29-én, a soproni szenátus és nép parancsára, il- Ugyanebben az letve akaratából elkezdték alapjaiból kőből felépíteni a Hátsókapunál évben befejezik lévő Új Bástyát, amely azelőtt fából épült s szinte teljesen elpusztult; az bástyát Isten kegyelméből október 2-án, Lackner polgármestersége alatt nagy örömujjongás mellett teljesen befejezték.

150 A soproni szenátus és nép ítéletére van bízva, mekkora haszonnal járt Lackner igyekezete a haza számára. Arról pedig csak irigyei nem vesznek tudomást, hogy milyen sokat tett szerte a falak, a szegényház,

151 lőpormalom, hidak, közút, szőlők

152 stb. rendbehozatalával, hogy hogyan őrködött a haza üdvén, s hogyan hozott mindent jobb állapotba. A mondott bástya első alapkövét bevésette, és egy csaknem négyzet alakú kicsiny márványkövet helyezett bele ezekkel az ezüst betűkkel: „Cselekedeteinknek más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus."

153 S mivel a márványkő homorú és üreges volt, az üregbe belehelyezte II. Mátyás magyar király és római császár öt magyar pénzt érő érméjét (amelynek az egyik oldalán Magyarország címere, a másikon Szűz Máriának a képe volt a szokásos ábrázolásban), a város nagyobbik pecsétjének lenyomatával, s mindezt egy nagyobb kővel fedte le védelmük így, mivel a fundamentumnál és a kezdetnél ISTEN ott volt, szerencsésen is ütött ki. Dicsőség a magasságban ISTENNEK!