Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TANULMÁNY - TÓTH GERGELY : Bél Mátyás leírása Sopronról és Sopron vármegyéről: a mű és forrásai

levélből olvasható idézet.

29 Ezeket a részleteket rövid kommentár kíséretében egytől egyig átmásolta jegyzetei közé

30 — igyekezetéből sejthető, hogy Bél kifejezetten kérte tőle, miszerint minél több okleveles kútfőt gyűjtsön össze. De ő maga is kutatott e tárgyban, mivel közölt más okleveleket is. így például idézi Mátyás király 1463- április 12-én kibocsátott kiváltságlevelét,11 — melyben az uralkodó az árumegállító jogot (ius stapelae vagy stapulae) adományozza a városnak —, valamint I. József 1706. október 27-én kelt okleveléből is idéz.'

2 Vélhetően felhasználta emellett Haynóczi a városi évkönyveket, krónikákat is. Ez tűnik ki abból a felsorolásból, amelyben a XVI. században bekövetkezett elemi csapásokat (sáskajárás, tűzvészek, rendkívüli mértékű havazás) veszi számba dátum szerint,

11 illetve egy másik, hasonló lajstromból, ahol a XVII. századi tűzeseteket sorolja fel.

31 A helyi forrásoknál maradva, több alkalommal idézi Abraham Gruber Sopront és annak történetét bemutató költeményét is 1678-ból,

3

' bár egy helyen rámutat annak tévedésére.

1(1 Végül Haynóczi többször hivatkozik saját műveire is. Három, utóbb nyomtatásban is megjelent gyászbeszédéről van szó: időrendben az elsőt Dobner Ferdinánd polgármester felett mondta 1730-ban,

37 a következőt Georg Sigmund Liebezeit felett 1739-ben,

3

* míg a harmadikat Johann Georg Kramer polgármester felett 1742ben.

39 Minthogy Haynóczi e művekben — már amennyire a gyászbeszéd műfaji keretei engedik — az elhunytak személyével kapcsolatban történeti kitekintést is tesz, ezeket az alkotásait jegyzeteiben Bél figyelmébe ajánlja. A Dobner Ferdinánd feletti beszédét Sopron 1705-1706-os ostromával kapcsolatban említi meg,

40 mivel a beszédben kitért Dobner ostrom alatti helytállására. A Johann Georg Kramer feletti gyászbeszédét a Bocskai-féle „zavargás" eseményeihez hozza fel, mint lehetséges kútfőt" — ebben ugyanis elbeszéli az elhunyt ősének, a Bocskai idejében szintén polgármester Matthias Kramernek 29 Lásd a 27. jegyzetet! 94-96. 30 Haynóczi jegyzetei: EFK Hist. I. bbb ff. 17r-22r. Megjegyzendő, hogy Haynóczi. amikor az okleveleket bemutatja, nem Dobnerre, az oklevélrészleteket tartalmazó előadás megszólaltatójára hivatkozik, hanem általában Frideliusra, a kötet szerkesztőjére. - Uo. 19v, 20v. Lehet, hogy Haynóczi tudta, hogy Fridelius az előadások tényleges szerzője. 11 Uo. 21v-22r. 32 Uo. 26r-27r. 33 Uo. 24r-v. 31 Uo. 25v Szintén az évkönyvekből meríthette a XVIII. század elején történt eseményeknek a felsorolását, amelyben itt szerepel egy építkezés említése, valamint az 1734-1740 közötti termés minőségének leírása is. — Uo. 27r-v. 35 Abrahamus GRUBHR: Sempronium, liberum regiumque Hungáriáé

Inferior is urbem, notule m sibi, adumbratum it Abruhamus Gruberus. Wratislaviae, [1678]. 36 Haynóczi jegyzetei: EFK Hist. I. bbb ff. 23r-v. 37 Danielus HAYNÓCZI: Punegyricus domino Ferdinando Dobnero de Ratenhoff.,, cum a. c. 1730. pridie idusfebruarias efferretur, in soleinni exequiarum comitatu, supremi honoris acpietatis declarandae causa, dictus. [laurini, 1731] 38 Danielus HAYNÓCZI: Georgius Sigismundus Liebezeit... in funeris sui celebritate anno 1739. VIII idus Décembres laudatus. Sempronii, [1739.] 39 HAYNÓCZI 1742. 40 Haynóczi jegyzetei: EFK Hist. I. bbb ff. 25v-26r. 11 Uo. 24v. Lásd továbbá a 25. jegyzetet!