Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

méretéhez képest — nagvobb szélességük van.

1

" De a külváros legnagyobbrészt a vár hatalma alatt van; a maradék a városhoz tartozik. VI. §. A polgárok mindannyian katolikusok, bár a várhoz tartozó külváros- I állásuk ban zsidó kereskedők is tanyáznak.

31 Boldogságos SzűzMária itt őrzött ké- katolikus pét a csodák okozta hírnevének köszönhetően zarándokok is felkeresik. A ferences atyákon és az ágostonrendi apácákon kívül plébános végez lelkipásztorkodást. Mindenkinek német az anyanyelve. Az általuk be- nyelvük német szélt nyelvjárás azonban sok hasonlóságot mutat az ausztriaival, ám nem keveset átvett abból a durva beszédmódból, melyet szerte a megyében megfigyeltünk.

32 Egyébként nem szenved hiányt rátermett férfiakban. VII. §. Mindamellett az Esterházy hercegnek semmilyen joghatósága nincs a A város elöljárói város felett. Saját szenátusa van ugyanis, mely a polgárok közül választott férfiakból áll: ezek száma azonban kevesebb, mint amennyi más városokban szokás. Elükre évenként új praetort (bírót) választanak, hogy az ügyeket intézze. Kisebb dolgokban csupán egymaga dönt, a nagyobbakat a városházán, a szenátus bevonásával vizsgálja meg. Ám azok fölött az ügyek fölött is az egész szenátus ítélkezik, amelyekről a népnek van joga határozni. A nép közül két néptribunust választanak. A szenátus meghatározott napokon tart gyűlést, feltéve, ha nem történik valami váratlan dolog.

33 A polgárok közé csak olyanokat vesznek fel, akiknek saját házuk van, de őket is kötelezik a város vallásának, törvényeinek és szokásainak elfogadására. Iskolákkal nem vágynak dicsekedni, mivel Sopron ott van a szomszédságukban. Ezért oda küldik övéiket tanulni. De gondjuk van arra, hogy az ifjúság legalább a betűvetést otthon sajátítsa el, hogy aztán a többi tudást máshol szerezze meg. VIII. §. A polgárok a hely nagyságához képest nincsenek se sokan, se túl- A polgárok ságosan kevesen. Hajdan, a háborúk sűrű viharai közepette végső szegények szükségbe jutottak, s csak keserves lassúsággal kaptak erőre, mert a nyughatatlan, örökös lázongók időről-időre visszatértek, hogy elődeik gazságait újakkal tetézzék. Joggal sorolható e veszedelmek közé Rákóczi katonáinak pusztítása: azok ugyanis mindent elraboltak, ami még a korábbi háborúk dúlásaiból megmaradt.

34 Amit meg ők hátrahagytak, az alig-alig elég e mostoha idők csapásainak enyhítésére. Az épületek