Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

nek címzett templomot vették figyelembe.

2 Egykor falu volt, majd mezőváros,

3 de hitvány és szegényes. Ismeretes, hogy Erzsébet zá- zálogba adják logba adta Frigyes császárnak a környező vidékkel együtt, és soká- 11L Frigyesnek ig Ausztriához tartozott.

4 Habár Corvin MÁTYÁS ebből a zálogból sokat Magyarországhoz^ csatolt, Kismarton, Fraknó, valamint néhány egyéb vár és mezőváros még akkor is ausztriai hatalom alatt maradt, amikor létrejött ama híres bécsújhelyi szerződés Corvin MÁTYÁS és III. FRIGYES között.

5 Csak 1647-ben, III. FERDINÁND alatt lett az or- III. Ferdinánd szág része. Ekkor ugyanis a Pozsonyba meghirdetett országgyűlésen Magyarországhoz visszaváltották, és Magyarország szabad királyi városai közé emelték.

6 aat0

J

a A törvényei kk

a) így szól:

7 „Minthogy ő szent császári és királyi felsége, legkegyelmesebb urunk, e királyság iránti valóban egyedülálló atyai szereteténél és hajlandóságánálfogva Bernstein, Güns, Eisenstadt és Hornstein uradalmak visszaadására és visszavételére, valamint az országba való bekebelezésük vita nélküli végrehajtására a% 1625. év 37. cikkelye, valamint az 1608. év koronázás utáni 7. cikkelye és az 1638. év 38. cikkelye szerint* jóságosan egy meghatározott bizottságot rendelt el, továbbá ebből az, alkalomból az Ausztria felőli egyéb vitás határok ugyanígy végrehajtandó kiigazítását is jóságosan elhatározta, és a bizottság tényleges létrehozása végett Szent Eőrinc vértanú közeli ünnepnapjára^ a mondott Eisenstadtban határidőt is kiszabott, és a maga részéről bizonyos megbízottakat is megnevezett, és jóságosan felajánlotta, hogy annak megvalósulása érdekében rövidesen rendeletek kiadásáról is gondoskodni fog a mondott megbízottak részére: mindezért ő szent felségének örök hálát adnak" stb. A városka fényes külsőségek között, számos főrangú jelenlétében került vissza. Az 1649. évi törvény arról tanúskodik, szabad királyi hogy bevétetett a szabad királyi városok közé.

1

" így hangzik:" „És város ks^ minthogy Kismarton városa is az ausztriai uralom alól az, ország kebelébe visszatért és ő szent felsége kegyesen a karokra és rendekre bízta, azért ez a város is jogosultságot kap más szabad királyi városokhoz hasonlóan az ország közgyűlésein való részvételre és szavazásra, hasonlóképpen eltörölvén az auszfriai uralom alatti eset/eges visszaéléseket. " II. §. A városnak sok szenvedés jutott ki azok alatt a háborúk alatt, melyeket Corvin MÁTYÁS hosszú időn át, lankadás nélkül vívott az auszt- A Kismartont riaiak ellen.

12 Ara legfőképp az 1683. évi, Magyarországot ért török ért sorscsapások támadás viselte meg, olyannyira, hogy még ma is láthatóak e csapás nyomai.

1 ' Ekkor minden mezei és otthoni jószága a barbárok prédája lett. Később ugyan kezdett magához térni, de Rákóczi lázadásának kitörésével új veszedelembe került. Az 1704. esztendőben, mikor a láza"•' 71. cikkely.