Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

Bél Mátyás munkatársai között szerepelnek a soproni Deccard család tagjai is. A tanulmányunk első részében már említett id. Deccard János Kristóffal 1718-tól levelezett.

66 1738-ban Bél Mátyás ajánlására választották be a jénai latin társaságba,

67 s ebben az évben kérte meg a De re rustica átnézésére azzal a megjegyzéssel, hogy a mű jelenlegi formája sok helyen kiegészítésére és átfogalmazásra szorul.

68 Deccard elvállalta a feladatot, de a munka befejezésének határidejét tudakolta, elfoglaltságaira hivatkozva.

69 Levelére Bél Mátyás szeptember végén adott választ, s a határidőt ekkor már októberben jelölte meg.

70 Deccard ezt nem vette figyelembe, december 19-én írt válaszleveléből arról értesülhetünk, hog)

7 már ismeri a munkát, melyet dicsérő szavakkal illetett.

71 A munkakapcsolat további sorsa a levelezés alapján nem kísérhető nyomon,

72 azonban Bél Mátyás soproni vármegyeleírásának kéziratait megvizsgálva kimutatható Deccard fiának közreműködése. Leitner József, aki (Weszpémi műve nyomán) rövid életrajzi összefoglalót közöl a soproni iskolaigazgatóról, megemlíti, hog)

7 botanikai érdeklődésén túl történeti műveket is készített, melyek kéziratban maradtak.

73 — Forrásunk egy

7 Johann Friedrich Wilhelm Deccardnak, a líceumi igazgató fiának a kézírásával és possessor-bejegyzéscvel készült kézirategyüttes,

74 amelynek első része nem más, mint Bél Mátyás soproni vármegyeleírásai közül az egyik kéziratról készített másolat.

75 Johann Friedrich Wilhelm Deccard (1722-1778) leendő soproni orvosdoktor a bejegyzés szerint a másolatot 1743-ban készítette, tehát közvetlenül azelőtt, hogy Jénába indult egyetemi tanulmányait megkezdeni. A bejegyzésben ,,M(cdicinae) Doctor" titulust használ, ami azt mutatja, hog)

7 a dátumot később írhatta a kéziratra, amikor már az orvosdoktori címmel rendelkezett. Nem Bél Mátyás Notitiája az egyetlen történeti mű, melynek másolatát a kézirat tartalmazza, és többek között felsorolást találhatunk a magyar uralkodókról Szent Istvántól I. Józsefig, valamint Bonfini-idézeteket.

76 Arra a kér66 Bel lev. 46. sz. és további levelek. 50. skk. Deccardról az első életrajzi összefoglalás: Ilrabovszky György: Idősb Deccard Kristóf János Soproni cvang(ékkus) Rector élete. Tudományos Gyűjtemény, 1820. X. kötet. 97-99. 67 Bél Mátyás levele Andreas Hallbauemak. Pozsony, 1713. április 9. — Bél lev. 711. sz. 428. 68 Bél Mátyás levele Deccard János Kristófnak. Pozsony, 1738. június 16. — Bél lev. 721. sz. 432-433. 69 Deccard János Kristóf levele Bél Mátyásnak. Sopron, 1738. július 15. — Bél lev. 725. sz. 434-435. 70 Bél Mátyás levele Deccard János Kristófnak. Pozsony, 1738. szeptember 29. — Bél lev. 734. sz. 440. 71 Deccardjános Kristóf levele Bél Mátyásnak. Sopron, 1738. december 19. — Bél lev. 747. sz. 447-^148. 72 Wellmann Imre szerint a feladatot Deccard átengedte fiának, Deccard János Vilmosnak és soproni botanikus kollégájának, Loew Károly Frigyes (1699-1741) orvosdoktornak. —Wellmann 1984/1. 18-19. —Megfigyelése szerint a Notitia 1742-ben megjelent negyedik kötetét (Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegye leírása) ugyancsak Deccard javította. 73 Leitner József: Deccardjános Kristóf. SS%, 1941. 136—138. Ennek nyomán vizsgálta meg a művet Németh Sámuel is, aki a possessor-bejegyzés helytelen feloldása után, valamint az alapján, hog}' a szerző részletesen leírta 1718. évi hansági útját (?), szintén arra a következtetésre jutott, hogy a kéziratban található történeti művek idősebb Deccardjános Kristóf művei. — Németh Sámuel: Mozaik-képek Sopron múltjából. SS~. 1943. 148-150. 74 EOLV. 31. 75 A kézirat jelzete: EFK I list. I. uu. A kéziratok, másolatok sorrendjéről kötetünkben Tóth Gergely: A kézirati hagyomány című tanulmánya szól. 76 EOLV. 31.: Scries Regnum Flungariae cum Intcr-Rcgibus. Fol. 54—60.; Annotationcs seriem Hungar(orum) Regam facient especto. Fol. 62—65.; Adversaria De Rebus Ilungaricis. hol. 111—115.; Speculum Priscae I Iungarorum Militaris Disciplinae, ex Bonfini Decad. IV. Libr. VIII. pag. 643. seqq. Fol. 116-117. etc.