Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

désre, hogyan juthatott hozzá egy leendő egyetemjáró Bél Mátyásnak 1729 márciusában-áprihsában keletkezett - de mindenképp 1731. ápriks 17-e előtt megírt, a Kancelláriának szánt - kéziratához, melyet a szerző bizonyíthatóan nem kapott vissza Sopronból,

77 valószínűleg az a felelet, hogy atyján keresztül, aki a Ruisz Jánosnak címzett, Sopronba juttatott kéziratot átnézésre kaphatta meg. A másik fölmerülő kérdés: az ifjú Deccard miért készített Bél Mátyás kéziratáról másolatot, s miért gyűjtötte azt egybe más, Magyarország és Sopron vármegye történetéről szóló művek kivonataival? Példája nem egyedi, joggal feltételezhetjük, hogy Rosner Mátyás és Haynóczi Dániel nyomdokain kívánt haladni, amikor szemelvények alapján egy leendő történed összefoglalóhoz, bölcseleti doktori disszertációhoz forrásokat, anyagot gyűjtött.

78 Loew Károly Frigyes (1699—1741) evangékkus líceumi tanár Bél Mátyással párhuzamosan, illetve talán az ő országleíró vállalkozása által inspirálva törekedett arra, hogy Magyarország növényvilágáról összefoglaló leírást, nagyszabású botanikai művet készítsen. Ennek megalapozását jelentette 1721 óta folyó gyűjtőmunkája, melynek eredményeképpen kiegészítette (az említett ifjabb Deccarddal együtt) és sajtó alá rendezte a Flora Semproniensis-t 1737-ben megjelentette atyjának, a neves soproni orvosdoktornak, Loew Andrásnak (1660 k—1710) a Sopron vármegyei Balfon és a Vas vármegyei Pinkafőn feltörő forrásvizekről szóló, 1700-ban írt orvosi munkáját.

79 Majd „Epistola ad celeberrimos omnium regionum botanicosque de Flora Pannonica conscribenda... " címmel 1739. augusztus 25-iki dátummal, egy feUiívást tartalmazó fiktív levél formájában, Bél Mátyás közbenjárásával felhívást intézett tudóstársaihoz, a Kárpát-medence növényvilágának tudományos leírására vonatkozó tervét közzétéve.

80 Bél Mátyás kései soproni munkatársai közé tartozik Ribini János (1722—1758) líceumi tanár, aki később az evangélikus Hceum rektora is volt 1747—1758 között. 1736ban, Selmecbányán folytatott tanulmányai alkalmával, tanára, Mikoviny Sámuel révén ismerkedett meg Bél Mátyással. 1740-ben, tanulmányai befejezése után átmenetileg Bél Mátyás mellett dolgozott, aki legkisebb fiának nevelését bízta rá.

81 Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk

82 Haynóczi Dániel soproni evangélikus Hceumi igazgatót, aki Matolai János mellett a vármegyeleírás elkészítésében a legtöbb segítséget nyújtotta Bél Mátyásnak. A Notitia soproni kéziratos forrásai közül 77 Tóth Gergely: A kézirati hagyomány. 230. 78 Ezt a feltételezést erősíti meg többek között a kézirat legvégén található „ajánlás-minta" másolata, amely 1671-ben keletkezett és az egyik Lobkowitz hercegnek szól. — EOLV. 31. Fol. 123-127. 79 Andreas Loew: Succinta Descripdo Duorum Hungáriáé Medicatorum Fonrium, Quorum alter Penes Lacum Pisonium in Semproniensi Comitatu ad Pagum Wolffs, Alter in Castri ferrei Comitatu penes Binkafeld enascitur. A.da Physico-Medica A.cademiae Caesareae Curiosorum, 1737. Vol. IV. — Ismertette: Kincses 1997. 31-34. A mű címe a Franz limest Brückmann által Bél Mátyásnak 1741-ben küldött katalógusban is szerepel. — Franz Emest Brückmann levele Bél Mátyásnak. Wolffenbüttel, 1741. január 7. — Bél lev. 816. sz. 485. 8Û Heimler Károly: Loew (Ix>cvius) Károly Frigyes. SS%, 1941. 139-141.; Tarnai Andor: Bél Mátyás ismereden művei. Magyar Könyvszemle, 1955. 127. 81 Németh Sámuel: Pdbkii János (1722—1758), a soproni ev(angélikus) gimnázium rektora (1747—1758). SS%, 1941. 321-324. 82 Bél Mátyás az említetteken kívül, akik a Notitia létrejöttéhez köthetők, más soproni személyekkel is kapcsolatban állott, többek között Pügram János Zsigmond (1682-1739) evangélikus lelkésszel, tanártársával, Beer Frigyes Vilmos (1691-1774) evangélikus lelkésszel, Scrpikus Sámuel (1725-1749) evangélikus lelkésszel, Kastenholtz János András (1682-1724) evangélikus lelkésszel stb.