Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
DÉRI BALÁZS: A szövegkiadás és fordítás elvei
terházy László, Ferencz, Tamás, és Gáspár uraknak Hazájukért ki öntött vérek petsételte. Bő adakozásit, Fundatióit, Ajándékit, az Fekéntetes Egyházi rendek hirdetik ditsekedve; jó téteményit, az szerzetesek gazdag Templomi, 'sazpknak magassan nyőlt ékes tornyai, dicsőítik; 's-még az Kernetek lakási-is éjjeli nappali éneklésekkel 's-Harangok zöngésével hirdetik, 's magaszpalyák: III. Mind ezekhez képpest azért, mint pedig azjrt-is, hogy ezen nagy méltóságú Herczegi Háznak, egész Európában ki terjedett 's külömb külömbfék Authorok, Flistoricusok, Orátorok által, bőcsössen rendben vett, 's ki botsátott nagy érdemének, 's-méltoságának, együgyű beszédemmel rövidséget ne tegyek, 'sdrága virtusinak aranyos festékét beszédem gyöngeségével ne mázplyam, és szfnyesitsem; távúi légyen ezen feneketlen virtusoknak tengerében, együgyüségem gyönge kormányával botsátkozjiom; és hogy Hertzegségednek-w érdemetlen beszédemmel unalmas ne legyek; azpkbúl ugyan hátra hagyok. Abban mindazonáltal, hogy kegyelmes Urunk ő Felsége Herczegséged méltóságos Eleinek virtusival öszve kapcsolt Herczegséged nagy érdemit, 's virtusit tekéntetben vévén, 's ezen Nemes Varmegyénknek Fő Ispánságbék Fossessiojában, lurisdictiojában Hertzegségedet bé helyhezjetni, 's az Nemes Varmegyét, Hercegséged oltalma, Gondviselése, 's-Protectioja alá rendelni, 's avgal bennünket-is Atyai Gondviselésével, consolálni méltóztatott; mindnyájunknak öszve tódúlt örömét 's-egy mással küszködő szjves indulatját el nem titkolhatom. Örvendez: het-is igen méltán; mert mai napon vagyon azpn vigasztalása, mellyen hajdani szerentsés virágzó ideinek homályban borúit napját Hertzegséged méltóságos Személyének megjelenésével, újonnan fel támadni, 's-kegyes sugárival fénleni 's-világoskodni szemléli, 's-tapaszjalja, el felejthetetlen emlékezetben tartván az 'Fekéntetes Nemes Vármegye azpn ditsőséget, mellyel ezer hat száz buszon kettödik esztendőben, Hertzegséged méltóságos Nagy Attyának, édes Attya, néhai [p. 3Íj] nagy emlékezetű ESTERHÁZY MIKLÓS, Magyar-Ország Palatínusának ideiben tétetett szerencséssé, a' ki mihelyt ezen Nemes Vármegyének Fő Ispánságával tiszteltetett, 's Vármegyénket gondviselése, és oltalma alá vette, mint egy világosító nap, ugy vezérletté, 's-protegálta ezen Nemes Vármegyét, hogy minden dolgaiban ditsekedheiett szerencséiben el annyira, hogy több lzben-ls zfirZavar alkalmatoságok fordulván elöl, jó tanáts adási 's-vezérlése mellet, Felséges Uraink 's-Kiralyalnk hűségén álhatatossan meg maradván, mint az Felséges Udvarnál állandós hűségért érdemes bötsületben tartatott, mint az Fekéntetes Nemes Ország szinne előtt, az első Nemes Varmegyek kô'zz e ' számláltatni magának érdemet szerzett. IV. Hasonló jó vezérléssel volt Herczegséged méltóságos örök Atya-is, néhai nagy emlékezetű szentséges Komái Imperiumbéli Hertzeg ESTERHÁZY PÁL, Magyar-Országnak nem csak Palatínusa, hanem valósággal édes Atya, kit mai napig-is emleget szüntelen egész nemetünk, sok ditséretes óhajtásokkal a' ki a' nemes Vármegyének bötsületét nevelni 's-örögbétenl kívánván, hogy több nemes Vármegyéktül külömbözfetné, az nemes Vármegye, ezüstbűi állo pecsétyét aranyra, 's az^al élő zp~ld viaszsat pedig vörösre, akkori kegyelmes Urunk gratlájábűl változtatván, 's-annak erőségére 's-tudományára, ezer hat száz kilentzven harmadik esztendőben, Királyi Privilegiumot-is szerezvén, a
