Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

írás példányai nem maradtak meg, tartalmát nem ismerjük, ám a 1,5 ív terjedelmű munka e helyen történő említése indokolt: a szerző 1625-től haláláig a Lackner-féle tudós társaság alkotta szellemi műhely tagja volt, valamint Sopron városi alkalmazásban álló orvosa, s így joggal tehetjük föl, hogy a fürdő ismertetését tartalmazó kiadvány alapos természettudományos ismereteken, a környék természeti, földrajzi, viszonyainak ismeretén alapult.

8 Rosner Mátyás (1637-1687 k.), aki 1658-1662 között Wittenbergben tanult, 1660ban az egyetemen előadást tartott Sopronról, amely még ez évben nyomtatásban is megjelent „Dissertatio Geographica. Exhibens Descriptionem Breviorem, Celeberrimae illius, Regiae Juxta ac Eiberae Civitatis, Sempronii" címmel.

9 A kb. 2 ív terjedelmű munka első részében a szerző 17 rövid, három-hat soros paragrafusban Sopron német nevének eredetével, a város elhelyezkedésével, alaprajzi sajátosságaival, erődített voltával, a városháza leírásával, templomaival, ispotályaival, malmaival, borával, gyümölcseivel, halastavaival foglalkozik. A második részben hivatalaival: all, ugyancsak pár mondat terjedelmű paragrafusban a várost irányító magisztrátusról, a 24 tagú külső tanácsról, a városi tisztségviselőkről, polgármestereiről, majd iskoláiról és végül lakosairól olvashatunk. Forrásai között egyeden szerzőt említ meg név szerint, Frölich Dávidot. A Bél Mátyás „Notitia Hungáriáé..." című művének soproni leírásával párhuzamosan megjelent munkák közül elsőként Franz Ernst Brückmann (1697—1753) 1734. évi Memorabilia Semproniensia címmel kiadott leírását említjük.

10 A wolffenbütteli orvos, természettudós, aki több soproni orvosdoktoron és evangélikus lelkészen kívül

11 személyes kapcsolatban állt Bél Mátyással is (e művében többek között hivatkozik a Prodromus-m is), megemlít fontosabb eseményeket a város és a vármegye történetéből, megnevezi jelentősebb településeit, majd a munka nagyobbik felében elénk tárja földrajzi elhelyezkedését, nevezetesebb hegyek, vizeit, növényzetét, korabeli természettudományos és történeti művek, valamint saját megfigyelései alapján.

12 Johannes Andreas Forlani (fi 740 k.) soproni orvos, bécsi udvari tanácsos „Collocutiones de novis Rakosiensium thermis. Examenphysico-medicum" című, Sopronban 1738-ban kiadott munkája hat (fiktív) szereplő párbeszédét rögzíti, melyben általában a fürdők természetes eredetéről, a környékbeli vizekről, a fertőrákosi kőfejtőről beszélgetnek, majd a második részben rátérnek Sopron és a vármegye természeti kincseinek méltatására: tiszta, egészséges vizeire, jó levegőjére; majd lakosaira, a városi és megyei tisztnetéhez (Matériáién zur Geschichte der Geistesströmungen des 16—18. Jahrhunderts in Ungarn). 18/1. Herausgegeben von Bálint Keserű. Szeged, 1994. 461-463. « Grüll Tibor: „Studia humanitaüs" a XV-XVII. századi Sopronban. SS%, 1993. 339-348. 9 Rosner 1960. — Példánya: RMK III/l. 2128. sz. 657. 10 Franz Ernst Brückmann: „Epistolae itineris. XXXV—XXXV1. Memorabilia Semproniensia". Wolfenbüttcl, 1734. 11 Szclestci N. László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690—1790. Budapest, 1989. 14. 12 Brückmann és Bél Mátyás kapcsolatára vö.: Bél lev. 223. sz. 126.; 290. sz. 157.; 911. sz. 550-551.! Brückmann forrásai: Jacobus Tolkus (fi696) holland utazó, természettudós munkája: Epistolae itinerariae. Amsterdam, 1700.; Edward Browne (1664-1708) angol orvos, természettudós feljegyzései: ,^4 Brief account of Some Travels... "London, 1673. (Valószínűleg az 1686-os nürnbergi kiadást használta.); Komáromi János Péter: „De vino Hungarica Soproniensis". Basel, 1715. (Részletes ismertetése: Weszpémi: i. m. 2. kötet. 241—255.); Matthias Bél: „Hungáriáé antiquae et novae Prodromus, cum specimine, quomodo in singulis opreis partibus elaborandis. versari constituerit Audor". Norimbergae (Nürnberg], 1723.