Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

ségviselőkre, Sopron város bemutatására: látványosságaira, épületeire, nevezetességeire, régi voltára, történelmére.

13 Haynóczi Dániel (1690—1747) soproni evangélikus tanár Iter Neosoliense című munkája tartalmaz egy 1739-ben készült soproni városleírást, amely valószínűleg szintén népszerűsítő céllal íródott.

14 Sopron város történelméről csak utalásszerűén, ám fekvéséről, megerősített voltáról, falairól, épületeiről, híres hársfasoráról, látnivalóiról, hivatalairól, templomairól, patakjairól, növényvilágáról, gyümölcsöseiről, gesztenyéseiről, szőlőiről részletesen szól. Forrásai között említi Carolus Clusius (1526—1609) németalföldi orvos botanikai munkáját.

15 Végül meg kell említenünk, hogy az eddigi irodalom a Deccard János Kristóf (1686—1764) soproni evangélikus iskolaigazgató, botanikus által, „Succinta Comitatus Semproniensis Descriptio" címmel, 1743-ban írt művet a Sopront, környékét és a vármegyét szintén földrajzi és történeti szempontból leíró munkák közé sorolta.

16 — Nyomtatott példányát nem ismerjük, a munka valódi szerzőjéről, a mű kéziratos példányáról a továbbiakban szólunk. Soproni kapcsolatok, Malolai János és a vármegyeleírás első változata A XVIII. század első fele Magyarországának szellemi műhelyei között Sopron kiemelkedő helyet foglalt el, a történeti és művelődéstörténeti szakirodalom az itt tevékenykedő evangélikus értelmiség egyház szervezői, oktatói, tudományos és tudománypolitikai tevékenységét méltatta, amelyről elmondható, hogy vallási és tudományos szempontból egyaránt messze a dunántúli régión túlmutató hatása volt.

17 Jelen tanulmány az eddigi megközelítési módot követve a korszak azon kiemelkedő soproni személyiségeire kívánja a figyelmet fölliívni, akik Bél Mátyással kapcsolatban álltak. Matolai (Matolay, Matulany) Jánost első ízben Weszprémi István (1728-1799) a magyarországi orvosokról szóló, 1777-1787 között megjelent életrajzgyűjteményében sorolta Bél Mátyás munkatársai közé, aki munkájának be nem fejezett folytatásában életrajzát természettudományos munkássága miatt annak ellenére kívánta közölni, hogy 13 Grüll Tibor: Sopron város leírása 1738-ból. — A régészeti kutatások kezdetei Sopronban. In Cs. E. Emi 1996. 152, 155-163. 14 llajnóczi 1739. — Nem tudjuk, nyomdába került-e, Csatkai Endre jegyzete az Országos Széchényi Könyvtár kéziratos példányát ismerteti, ott ez a munka nyilvántartásban nem szerepel. 15 Carolus Clusius: Rariorum S tirpium História. Antwerpen, 1601. 10 Deccard János Kristóf: Succinta Comitatis Semproniensis. Ismertette Németh Sámuel: Mozaikképek Sopron múltjából. SSz; 1943. 148-150. Az itt leírtakat átvette: Boronkai 1967. 180-185. és Kincses 2000/4. 522. 17 Szelestei: Irodalom- és tudományszervezési törekvések.., 14—18, 33—41, 68—69, 79. (A korszak kiemelkedő soproni tudósainak tevékenységéről.) I'abiny Tibor: A soproni evangélikus kecum története (1557—1908). In Győrffy Sándor—I Iunyadi Zoltán (szerk.): A soproni líceum. Budapest, 1986. 9—108. (Egyházszervezés, pedagógiai irányzatok, neveléstörténet.); Csepregi Zoltán: Magyar

pietizynus 1700—1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúlipietizmus történetéhez; Adattár XVI—XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 36. Sorozatszerkesztő Balázs Mihály és Keserű Bálint. Budapest, 2000. 25-28. 33. skk.