Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

nak örökös jogon már egy emberöltővel korábban királyi diploma erősítette meg

188 — elnyervén a főispáni liivatalt ezen vármegyét kormányozta. Legyen szabad megneveznem nagy fiát a nagy atyának, Pált, szintúgy' az ország nádorát, az arany gyapjú lovagját és a Szent Római Birodalom Hercegét,

189 a haza igaz és hőn állított atyját, kire a puszta emlékezés is egészen a mai napig szolgál az ország lakóinak nem utolsó vigaszául. Hogy a nemes magyar nemzetnek mily nemes védemezője, a szenteknek milyen dsztelője, a haza törvényeinek milyen megtartója volt ő, annak emléke bizonnyal kitörölhetetien bélyeggel az összes hazad szívében mintegy márványba vésve mindmáig él, s fog élni örökkön: tanúskodik erről épp e hírneves vármegyének teljessége, midőn Pál herceg nevét örökké tartó dicséretül és emlékezetül királyi diplomával arany pecsétjébe szőve minden levelében mindmáig dicsőséggel visek, s ugyanőt örökösében, vagyis a Ti fenségtekben mint örökhagyó atyját dsztek. Erdemeit pedig, dicséretét és magának, valamint elődeinek erényeit elbeszélni végtelen volna itt a pálya, ha csekélységem, melyet őszintén megvakok, elbeszélésükhöz elegendő volna. Ámde elegendőnek tartottam szerény hakgatással tisztelni, s nem magasztalni föl azokat, mik már maguktól is oly hatalmasak; vagy előszámlálni, mik számtalanok, vagy bármi módon bemutatni, miknek fénye és ragyogása mindenek szemét és elméjét elvakítja. Ezeknél ekdőzni kyennyke nem mdván, az ő legszentebb Fölségétől rám ruházott kötelezettséghez járulok, kinek hatalmából: a király nevében, legmagasabb herceg, átadom e tekintetes vármegyét főméltóságtoknak kormányzásra, nem mint idegent, hanem mint sajátot, mint ősi örökséget, mely hivatah pecsétjében visek főméltóságtoknak címerét, mint egyet az ország első vármegyéi közül, mely az idők változásaitól ugyan meggyöngült, magasságtoknak atyai gondoskodása folytán majd mégis visszaák, mint számos prelátus urak, bárók, mágnások és nemesek számától, valamint három szabad királyi várostól tündökletesét, regulázottat és a közjó előmozdításában, a herceg legfőbb szolgálatában, tíz éves tapasztalatban egyetértőt és buzgólkodót. Ennek folytán főméltóságtok, mint annak legfőbb és törvényes szabályozója, sajátjának ismerve, az ősök és áhított elődei mértéke szerint az őhozzá folyamodókat született szekdségével, békés tekintetével saját oltaknába venni, s jóságos érzéssel viselni gondját méltóztassék; akkor lesz ugyanis hosszan tartó kormányzása a hercegnek, hogyha kölcsönös szeretettel kíséri övéit, mint atya a fiait, hogyha beszédben megszóktható, könnyen megközekthető, a közhaszonra ügyel, a költő szava szerint: S^ánd meg at^ esdeklőt, füledet nyisd meg neki önként, mindeneket te kegyelj, mindeneket te segélj! így léss* kedves a népnek, erős így les% a hatalmad, így les* nyugtod iga* híred is így les* örök.

V)0