Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

együtt megölték, d ) egyedül Sempronius Densus maradt a coloniában; 4 jöttek később mások is, akik vagy megújították, vagy megőrizték ezen a néven. Appianus megemlékezik egy bizonyos Sempronius Tudita­nusról, aki Plinius szerint 0 ) leigázta a pannonokat. 5 Arról pedig, hogy Caius Sempronius Secundums elöljárója volt Pannónia Superiornak, s ezért elsődlegesen a mi coloniánknak, sok fölirat tanúskodik Auszt­ria-, Stájerország- és Karintia-szerte. f ) Ugyanezt keU hinnünk Tims Sempronius Gracchusról 6 is, ha közismert bronzképmása hiteles. A vármegyét a magyarok Sopron vármegyének hívják a városról, amely az ő nyelvükön Sopron, míg németül Ödenburger Gespann­schaftnak nevezik. 7 II. §• Határai Szélesség é. hosszúság A vidék elhelye^ kedése Dékől Vas és Veszprém, keletről Győr és Mosón vármegye veszi kö­rül, északról Ausztria és ismét Mosón vármegye. Egyébként Luka­haus 8 hatalmas erősségétől Széleskút vagy Breitenbrunn városáig nyolc mérföld széles. 9 Innen, miután valamelyest észak felé terjedt, görbén nyugatnak hajlik, s összefüggő hegyeivel Vimpassingig fút elő­re. 10 Elérve végül Ausztria határát egyenest délnek fordul, s tíz mér­földre nyúlik a rábaközi Árpás faluig. 11 Északi szegélyét Ausztriától határaink mai helyzete szerinti?) valameddig a Lajta folyó választja el; 12 ezután a Fertő széle súrolja, amely partjaival Mosón és Sopron vármegyét segít elkülöníteni; innét mocsaras vidékre tér, s a Rába fo­lyó határolja el tőle Vas vármegyét. A vidék elhelyezkedése holdsarló alakját idézi, melynek görbületében a Fertő fekszik. Németek és hor­vátok keverten lakják a nyugati és az északi részeket, míg a többi, dél felé eső területen és a Rábaközben magyarok élnek. 13 Nem mindenütt sík a vidék, hanem helyenként kissé magasabb, különösképp a tó kö­rül s a nyugati határon, 14 ahol a Lajta-heg} 7 s ég és az osztrák hegyek magasítják a terepet. d ! Mert amikor Galba Pisót mint Caesart adoptálta, ezt Otho oly rossz néven vette, hog}' fölemelt kézzel könyörögve a tömeget Galba és Piso ellen uszította. így összeesküvés támadt, amelyben mind Galbát, mind Pisót megölték, és noha Sempronius kirántott tőrrel fölfegyverkezve közéjük rohant és ellenállt, s a vétket gyalázva egérutat adott a sebesült Pisónak, amikor hallotta, hogy meghalt, saját menekvéséről is gondoskodott. (Tacitus, Históriáé, I, 43. skk.) e ) Plinius, Naturalis história, III, 19. f ) Lásd: Lazius, Commentariorum reipublicae Romanae libri duodecim, 12. könyv, passim! &) Megfontoltan szólunk így, nehogy elhallgatni lássunk a Magyarország és Ausztria határairól máig függőben lévő és hiába folytatott perlekedést. A soproniak mindeneset­re azt mondják, hogy ősi jogon vármegyéjükhöz tartozik Iloss, Manncrsdorf, Schar­fencck és más falvak, jóllehet ma Ausztria határai foglalják őket magukba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom