Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)
A krónika magyar fordítása
mennek oda, mint a grófnők, ezért bizonyára meglehetős adókat fizethetnénk, és panaszaink sem mindig igazak. Jegyezd meg. Továbbá Hans Puecher polgármester urat, Lackner és Marx Fauth tanácsos urakat, Sebastian Dobner városi jegyzőt, Walter, Prunner és Melchior Klein urakat Pethe Márton győri püspök uszítására őfelsége Bécsbe rendelte. Ennek azonban (20 v ) a következő oka volt: A püspök azzal fenyegetőzött, hogy ha a meggyesi parasztok a még vitatott rákosi erdőben fát vágnak, felakasztatja őket. ó azonban a fertőrákos iákkal állandóan ott vágatott, bár az erdőt még évekkel ezelőtt mindkét félnek tiltották a királyi biztosok a vita megbeszéléséig. Mivel a város a püspök favágóit megbírságolta, az feldühödött, Bécsbe utazik, ellenünk uszítja a főherceget, odacitáitat minket, előadja, hogy mi, soproniak, őfensége oly sok parancsa ellenére lutheránus prédikációkra és szentségek vételére utazunk ki. ö mint püspök ezt nem tűrheti, ezért hívja őfenségét segítségül és büntetőként, felad néhány megnevezett polgárt, akik Keresztúrra utaztak. Mivel őfelsége keveset tudott erről, amint Unverzagt úr értésünkre adta, Lippai secretarius úrhoz is elmentünk, kérve (22 r ) a tanácsát, ó közli velünk, hogy ha úgy tudná, hogy ismét vallási okokból zártak le minket, maga is ellenségünk lenne emiatt, Pethe Márton azonban másban mesterkedik, ne adjunk neki semmit. Eközben a püspök azzal fenyegetett meg minket, hogy a fejünkbe kerülhet, hogy a vallás kérdésében őfensége parancsával szembeszegülünk; a püspök titkára, Fölnémethi Máté azt mondja, hogy ha urának mintegy 12 hordó bort megígérnénk, lenne remény arra, hogy ne kerüljünk büntetés alá, a püspök elérné, hogy ne büntessenek meg bennünket, és gyorsan hazaengedjenek. Mivel mi az útmutatás szerint nem egyeztünk bele, hogy egy hordó legjobb fajta bornál többet Pozsonyba vitessünk, és a püspök (22 v ) sem tudott velünk mit kezdeni, mivel mi a legmagasabb fórumon emeltünk ellene panaszt tehetetlenségünkben. így aztán a bécsi Kartner Strassétól a Vörös toronyig fedetlen fővel kellett őt a legnagyobb hidegben kísérnünk (mivel Prágába utazott), majd ismét a szállásunkra mentünk. Túl a Wolffs hídon 50 azt mondta egyik szolgájának, hogy nem tud a lutherista fickókkal most mit kezdeni, lovagoljon vissza a városba és adja a tudtunkra, hogy utazzunk csak haza. Ez az istentelen elkurvult pap néhány száz dukátot zsarolt ki tőlünk azon a címen, hogy a császár Prágában magyar helytartóvá választaná. Ez a püspök huszáraival és tányérnyalóival néhány polgárunkat és polgárasszonyunkat Keresztúrnál elfogatott és Rákosra vitetett, midőn a prédikációról hazautaztak. (25 r ) Wolffsbriicke: híd a Dunán Bécstől északra, a mai Floridsdorfer-híd közelében
