Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)
A krónika magyar fordítása
Emiatt Marx Fauth és Sebastian Dobner felkeresték Nádasdy urat, mint földesurat, aki megfenyegette a püspököt, hogy bármilyen alakban akadjon rá a birtokán, nemcsak a cselédeit, de magát a püspököt is kirángatja a kocsijából, és kastélyába Keresztúrra viteti. Sok panasza között ez a sokszor emlegetett Pethe Márton őfelsége előtt azt is állította a soproniakról, hogy az összes városban köröskörül nem található annyi átkozott keménynyakú eretnek, mint a soproniak, akiket ha nem büntetnek és korlátoznak állandóan javaikban és vagyonúkban, itt is reménytelenné válna a város megreformálása, amit most el kell kezdeni Magyarországon is. (25 v ) Ebből könnyen kiviláglik, hogy milyen spanyol és római praktikák folynak Magyarország ellen, amelyeknek azonban Bocskai eléggé útját állta és elejét vette, mivelhogy amikor Pethe Márton paranccsal Felső-Magyarországra érkezett, alig tudta az életét megmenteni. Amit azután Bocskai a papokkal kezdett, később kerül elmesélésre. Ez a Pethe Márton szentéletű egyházi embernek tartotta magát, volt egy majma is, azt is Mártonnak hívták, és többet szórakozott a majommal, mint a Bibliával. Különösen udvarbírája szép asszonyát szerette szívből. Hát kicsoda ő, hogy oktasson minket? Anno 1604. A magyarországi változások előtti utolsó országgyűlést tartották Pozsonyban a nagyböjtben (febr.22-ápr.7.). Ott volt Marx Fauth, Lackner doktor úr, és végül Szentbertaíany Menyhért úr és Mathias Cramer ór, aki később utazott fel. A császár pedig azt kívánta a magyaroktól, hogy tartsanak 6000 hajdút és 4000 huszárt hat hónapon át a törökök ellen, vagy fizessenek 100.000 fontdénár adót a porták után vagy füstönként stb. Erre fel (27 r ) minden magyar rend azt mondta, hogy országukban a vallás miatt mindenféle külföldi katona és a püspökök borzalmasan kínozzák őket, prédikátoraiknak állandóan az életére törnek, mint ahogyan néhányat börtönbe is vetettek etc. Ha őfelsége vallásukban és ősi szokásaikban meghagyja és őket erről biztosítja, és ha Mátyás főherceg, mint ezen országgyűlés helytartója ezért közbenjárna értük, ha sérelmeiket őfelségéhez küldené, és ha panaszaikat ez alkalommal orvosolnák is, akkor tennének még valamit a szegény haza javára, habár a hosszú török háború és az, hogy a hadnép az országot pusztította, meglehetősen kimentette őket. Nos, néhányan a jelenlevők közül, és különösen az egyházi rendből (27 v ) azt kiabálták, hogy jó lesz ezekről, és a vallásról is hallgatni, és jobb lesz beleegyezni. Ezt a másik rész egyáltalán nem akarta, Lippai János személynök szavazást rendelt el arról, hogy fogadjanak-e el mindent, vagy tárgyaljanak-e előbb a vallásról és a panaszokról. Ahogy
