Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)
A krónika magyar fordítása
kocsin Bécsbe fogják viteteni, ahonnan el nem eresztik őket, továbbá hogy a fent említett hat úr is életveszélyben van. Erre fel az előbb említett polgárok, miután Bécsből hazaérkeztek, rögtön lármát csaptak ekörül, és egyesek közülük azonnal közhírré tették, hogy a prédikátorokat < kitoloncolással > fenyegették meg. Erre Andre Pfendtner prédikátor azonnal Keresztúrra távozott. Csuhásaink borlopóval dudálták ki őt a városból. Lienhart úr azonban (ő is a mi lelkipásztorunk) (8 r ) azt mondta, hogy bárányai mellett marad, és majd meglátja, ki az, aki őt elbocsátja és elhurcolja. A kanton, aki a Szent György templomban ezt a dalt énekelte: „Tarts meg minket, Uram, a Te igéidben" stb., egy Thoma Frankh nevű kovácsmester, megbízott polgármester ezért fogságba vetette. Mindez ennek az 1584-es évnek a nagyhetében (április 12-18.) történt. Minden evangélikus iskolamestert szabadságoltak, Abraham Schremel rektort, Virgilius Faedius rektort 38 , tudós férfiút és a többi kollegát. Ezenkívül mindenkit bírsággal sújtottak, akik máshol evangélikus prédikációt hallgattak és szentségekhez járultak. Ez eltartott néhány évig, és a tiszteletreméltó tanácsnak kellett a büntetéspénzt kifizetnie a püspöknek vagy az itteni plébánosnak, ezen személyek listája alapján. A megjelölt átadta, amit ki kellett fizetni, de bogy ez milyen lelkiismerettel történhetett - hiszen a tiszteletreméltó tanács maga vallotta meg a tiszteletreméltó községnek, hogy az ágostai hitvalláshoz tartja magát - ezt minden értelmes ember könnyen megértheti. Isten előtt nehéz lesz arra (8 V ) válaszolni, hogy valakit büntetnek, miközben maguk is ezt a vallást vallják. Ne legyünk képmutatók stb. Nota bene, azután ebben az 1584-es évben a polgármestert, a bírót és a tanácsot Ernő osztrák főherceg mint Magyarország kormányzója stb. Bécsbe idézte Bertalan napja táján (augusztus 24.), és amíg a szüret be nem fejeződik, bizonyos feltételekkel hazabocsátotta, mindenekelőtt azzal, hogy ha újra beidézi őket, fejvesztés terhe mellett jelenjenek meg. Továbbá, hogy semmiféle eretnek vagy evangélikus prédikátort és iskolai tanítót soha többé ne alkalmazzanak, továbbá a katolikus papságot tiszteljék, védjék és óvják, az itteni katolikus templomokat látogassák, és a többi városon kívülieket kerüljék; abban tartsák meg a polgárságot, hogy a papságnak < magukat egyedül ott> engedelmeskedjenek, gyerekeiket itt kereszteltessék, a szentségeket náluk keressék és vegyék. Minden zavargást kerüljenek, és mindenestől tartózkodjanak attól, hogy a későbbiekben a megyéktől tanácsot kérjenek stb. < Ezeket pedig a tiszteletreméltó tanács a város tiszteletreméltó képviseletének > Hazaérkezése után a tiszteletreméltó tanács a város egész tiszteletreméltó képviseletét együttesen a városházára hívatta és előadott néhány cikkelyt, amelyekbe bele 38 Virgilius Faedius nem rektor volt, hanem öregdiák, astans, aki 1584 után Grazban folytatott teológiai tanulmányokat.
