Első telekkönyv 1480-1553; A sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1993)

BEVEZETÉS

pergamencsíkkal erősítették meg a fűzést. Ezekből a pergamenpapírokból két soproni adóslevél töredéke állítható össze. Az első adóslevél (szövegét lásd a német részben) 1466.12.13-án kelt és majdnem teljes. Ebben Spiler István (1463-1468) soproni polgárról és feleségéről, Radegundáról, Körmendi András (1427-1465) soproni polgár leányáról van szó, akik mindnyájan a Fő téren (ma 6.sz.) laktak. (Bővebben: Soproni Szemle 1964, 107-109.) A második adóslevélből csak két töredék maradt fenn. Ezekből közelebbi nem állapítható meg (szövegét lásd a német részben). E két adóslevél egyértelműen bizonyítja, hogy a kódexet, ill. kötését Sopronban rendelték meg. Mindegyik íven egy-egy vízjel jelenik meg, amely tehát minden második fólión látható. Ez a mérleget is ábrázoló vízjel a legeltejedtebb (vö. Piccard, Gerhard: Wasserzeichen. Waage. Stuttgart, 1978. Die Wasserzeichenkartei Piccard im Hauptstaatsarchiv Stuttgart. Findbuch V). A vízjel Magyarországon is ismert (vö. Borsa Gedeon: Hess nyomtatványainak papírja és kötése. Magyar Könyvszemle 1989, 1-19. Rozsondai Mariann szíves közlése). így lehetséges, hogy a kódex papírja is Magyarországról származik. 2. Telekkönyv vezetésére az első soproni kísérlet Zigler János nótáriustól, 1459-ből származik (SoprOkl. II/6,204-209), folyamatos telekkönyv vezetése azonban csak egy külön városi könyv beszerzésével vált lehetségessé. Ez Steck János nótárius (1475-1487) érdeme. Ő a telekkönyv első keze. A fatáblakötés belső oldalára ő ragasztott egy foliót, amelyen a telekkönyvvel kapcsolaos illetékek olvashatók: az eladó minden egyes tétel után 32 dénárt fizet (ebből 16 a nótáriusé, 16 a városé); ha a vevő a telekkönyvi bejegyzésről másolatot kér, akkor 8 dénárt fizet (ebből 4 dénár a nótáriusé, 4 dénár a városé). Ebből következik, hogy a telekkönyvi bejegyzést általában a nótárius végzi (O.sz.). (E lap utolsó sora az ötödik kéztől származik.) Steck János az 1. foliót üresen hagyta, bejegyzéseit a 2. fólión kezdte: 2-116. számok (1480-1487.03.26). Kezdetben csak az évszámmal keltezett, a 7. számú bejegyzéstől kezdve azonban a nappal is, még pedig az egyházi naptár szerint. Nemcsak az adásvételi szerződéseket, ingatlanok cseréjét vezette be, hanem az egyházi javadalmakból felvett kölcsönöket is: még pedig a kölcsön, kamatának összegével, a fizetés napjával, az ingatlan helyével, szomszédaival, az éppen hivatalban levő polgámester és városbíró megnevezésével. A feleségek nevét is megtudjuk, esetenként a tanácsurakét, a gyermekekét, a rokonokét, de csak a legritkább esetben az eladott ingatlanok árát (vö. a tárgymutatóban Odenburg/Sopron: Preis/ár). Steck János az egyházi javadalmak számára külön-külön fejezeteket nyitott a telekkönyvben, amelyeket csak a második és a hatodik kéz egészített ki, sőt a telekkönyv végén (973.sz.) ezekről tartalomjegyzéket is állított össze. (Az egyházi javadalmak felsorolását a megfelelő foliószámozással, bejegyzési számokkal, a bejegyzések kezdő és végső időpontjával lásd a német részben.) A második kéz Gugelweit János nótáriusé (1487-1495). A további adatokat lásd a német részben. A harmadik kéz Schöckel Bernát nótáriusé (1495-1507). A további adatokat lásd a német részben. A negyedik kéz ismeretlen (1508-1515). A további adatokat lásd a német részben. Az ötödik kéz Treskwitzi Farkas nótáriusé (1515-1518). A további adatokat lásd a német részben. A hatodik kéz Schwarzen tal er Kristóf nótáriusé (1519-1521). A további adatokat lásd a német részben.