Első telekkönyv 1480-1553; A sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1993)

BEVEZETÉS

„in Sand Jörgen gassen" 1/4:31). Ez sokszor megismétlődő bizonyítéka annak, hogy új topográfiai elnevezések az írott forrásokban általában két nemzedéknyi, azaz kb. 50-60 esztendős szájhagyományozás után jelennek meg. Ez a körülmény a topográfiai elnevezések értelmezésénél hasznosítható. Az 1379-ben már teljesen kiépült Szt. György utca korábbi neve (1478: „in den Obern gassen" 1/5:370) olyan házzal kapcsolatban merült fel, amelyet különben a Hátsó-kapu közelinek (zenachst dem Hinteren tor telekkönyv 13.sz.; II/6:455. stb.; Hátsó kapu 2.sz., ún. Caesar-ház) mondanak. Ennek az utcanévnek indoklása nem ismert. A külső házsor elvezetett a Hátsó-kapuhoz (1394: „dem torwertl bei dem Hintterntor" 11/1:9). A Szt. György utca külső házsorában állt többek között egy nagy kereskedőház (ma: 3.SZ.), amelyről részletes leírás maradt fenn 1534-ből (SSz. 1959, 202-203), továbbá a fürdő (1379: patstuben 1/1:184), amelyet 1429-ben már volt fürdőnek (1429: die altt padstuben 11/4:411) mondanak. 1478-ban az említett, „in der Obern gassen" álló házról még azt állítják, hogy a hússzékekkel szemben feküdt. A Caesar-ház után ugyanis ma az Orsolya térre jutunk, amelyet eredetileg Sópiacnak (1428: „am Salzmarkt" 11/1:45) neveztek, még pedig a heiligenkreuzi ciszterciek sóháza után, akik privilégiumaik (1195,1208,1211,1233) alapján itt árulták az Erdélyből érkezett kősót, amíg ezt az osztrák főtt só konkurrenciája meg nem akadályozta (1354). 1379-ben a sóház már a zágrábi püspök tulajdonában van (1379: pischoff von agrim I haus" 1/1:184), majd a győri püspököké lesz, akik dézsmaháznak (1427: zchenthof 11/6:141) használják, azaz ideiglenesen itt tárolják a városban beszedett bordézsmát. Ágoston püspök 1465-ben Sopron város közönségének ajándékozta (1466: „in den alten zehenthoff" 11/4:250) és új dézsmaházat szerzett a Zsidók utcájában (1/5:219; ma Új utca 28.SZ.). 1439-1448 között, amint említettük, a zöldségpiacon ugyan létezett egy hússzék is, mégis a tanács a város hússzékeit mindinkább a Sópiacon tömörítette (1428: „ein fleischpanckh, gelegen vnder den fleisch penckhen in der stat" 1/2:357), mert így könnyebben ellenőrizhette őket. A város itt téglából 14 hússzéket építtetett, amelyeket évi 2-2 dénárfontért adott bérbe mészárosoknak és bölléréknek. A tér mindinkább a „A hússzékeknél" nevet nyerte (vö. még Telekkönyv: tárgymutató). A hússzékektől az út a Mészárosok utcáján (1453: „in der Fleischakergassen" ítéletkönyv 73.1ap) át a Fő térre (1404: Placz 11/2:296), azaz az Előkapuhoz, a várostoronyhoz vezetett. A legtöbb mészáros a Mészárosok utcájában lakott: ők egyúttal a marha- és disznókereskedők voltak, a legmódosabbak a kézművesek között, mégis keveseknek sikerült a város legelőkelőbb részén, a Fő téren házat szerezniök. A külső házsor utolsó előtti háza (ma: Fő tér 7.sz.) 1460-1496 között a városháza volt. A belső házsor a Szt. György utca elején kezdődik és a hússzékeken, valamint a Mészárosok utcáján át szintén a Fő térre visz. De a főtéri torkolat előtt a két házsor, vagyis a külső és a belső, közti távolság kiszélesedik: ebben a kiszélesedésben épült fel a XIII. század utolsó negyedében a ferencesek temploma és kolostora. Ezért a belső házsor utolsó házait gyakran a „kolostorral szemközti"-eknek mondják (ma: Kolostor utca). A Fő téren tartották a heti és az országos vásárokat (1520: am Marek Feljegyzési könyv 211.lap), ezért ástak itt (a 6.sz. ház előtt) ma is látható kutat (1524: „prun gmainer stat auff dem Platz vor herr Iban Michael haußs, dyezeyt burgermayster" 11/5:437). Szt. György napján (ápr.24) itt folyt évente a város közgyűlése, a régi tanács leköszönése és az új megválasztása (1513: „das ainem yedem amptman offenlich auff dem Platz gedanngkt werd" 11/2:188). A belvárosban még egy kút volt a Mészárosok utcájában (11/2:258).