Első telekkönyv 1480-1553; A sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1993)

BEVEZETÉS

A belváros összeírása a Zsidók utcájában (1379: „ein haws in der Judengassen gelegen, das haizzt der Marchstäl" 1/1:180) végződött. A Zsidók utcája a belső házsor kezdete és vége (Kolostor utca) között kezdődött és a hússzékekig tartott. 1379-ben itt 16 zsidó házat írtak össze. 1440-ben a városi tanács lebontatta a várárok szélén álló három házat, tulajdonosait és lakóit a belvárosba költöztette, még pedig a Zsidók utcájába, amely azóta az „Új utca" nevet viseli (1440: „In der [Juden] Newgassen" 11/3:217). Ez volt az első hivatalos névadás, hiszen a többi topográfiai megnevezés spontán, népi úton keletkezett. A Zsidók utcája német neve természetesen egy darabig még élt (a Telekkönyvben utoljára 1525-ben szerepel: 444.sz.). 1379-ben mind a belváros, mind pedig a külváros 10-10 „kötél"-re volt beosztva, mindegyik „kötél"-ben átlag 10-10 házzal (1/1:183). Az 1380-as években ezt új közigazgatási beosztás váltja fel: ettől kezdve a belváros egyetlen egységnek számít, a külváros pedig négy fertályra tagolódik, ún külső tanácsot állítanak fel (fertályonként 4-4 tanácsossal, 8 tanácsossal a belvárosból), a város élén az ún. belső tanács áll: a polgármester, a városbíró és a 12 tanácsúr. Az első fertályba tartozott a mai Újteleki utca, amely 1379-ben még új településnek számított (1/1:183). A házak összeírása a külvárosban is már 1379-ben ugyanabban a sorrendben folyt, mint később, azaz a Gabonatéren kezdődött, ami az 1417. esztendővel kezdődő további öszeírásokkal való összehasonlítást teszi lehetővé. Az említett új település {Neustift) különállását az egész középkorban megtartja, csak az újkorban nevezik utcának (első ismert adat 1808: Neistift Gasse, Neustiftgasse Petz-krónika, Fiedler-krónika). A települést az Újteleki kapu zárta le (1521: „die Thamull vor dem Neustifft thor gelegen" Feljegyzési könyv 228.1ap), a mai 52.sz. háznál (1884-ben lebontották). Az előbbi idézetben említett malom az Újteleki utca és a Gabonatér között folyt patak gátján épült. A Gabonatér (1400: „an dem Chuornmark" 11/1:179) — 1496-ban már Őgabonatér (vö. Telekkönyv 185.sz.) — alkotta itt a külváros szélét, az említett patakig, ill. az ún. Nagy tóig (1503: „an dem grossen teich"; de 1466: „den teichtknechten..., den teichtmaistern" 11/5:131; 11/4:268) terjedt. A Nagy tó oldaláról mind a belváros, mind pedig a külváros védve volt az ellenséges betörésekkel szemben, ezért a Gabonateret nem zárták le kapuval. A Gabonatér házait két szakaszban írták össze: először a Nagy tónál levő elejétől az Újteleki utca bejáratáig (azután összeírták az Újteleki utca házait), majd az Újteleki utca kezdetétől a Kovács szerig, azaz a Kovácsok utcájáig (második fertály). Az első szakaszban volt az ún. ispotálymalom (1438: spitalmül ítéletkönyv 23, 42.1ap; 11/3:345), továbbá a Gabonatér és az Újteleki utca házai között három halfiaztató. Az Újteleki utcának két házsora volt, a Gabona térnek csak egy (másik oldalán a várárok húzódott). A második fertály a Kovácsok utcájával (1400 „in der Smydgassen 11/1:145) kezdődik: ez a Kőkaputól (1506: „garten pey dem stainthor" 11/1:300), másképpen a Kovácsok utcája felső kapujától (1527: „bei dem obern schmidtor Telekkönyv 475.sz.) az alsóig, azaz az Ispotálykapuig (1404: spitolpruk 11/2:298), az Ikva-patak (1537: „in fluvio Eyka") jobb partja mentén húzódott. Az Ikva-patak soproni szakaszát Ispotály-pataknak (1528: „pach bei dem spitl"; 1542: Spitlbach SSz. 1992, 234/3) nevezték és nevezik. A Kovácsok utcájának neve a várossáemelés (1277) előtti időkre utal, amikor Sopron váraljának Kovács-szerében fegyverkovácsok laktak. A Kovácsok utcájában három fürdőt ismerünk, már 1379-ben, innen köz (1481: „haws Jnn der Smidgas, Zenachst des gessleins" Telekkönyv 30.sz.), a mai Festőköz (1787: Färber Gassel Petz-krónika) vezetett az Ispotály-patakhoz, amelyen azonban csak keresztbe fektetett fatörzseken lehetett átkelni, hogy a Rózsák utcája végébe érjen az ember. A Kovácsok utcája és az Ispotályhíd sarkán volt az ún. emberpiac (1535: "„hauß, gelegen Zu Odnburg an der Miettstatt neben der Spitallpruckh" Telekkönyv 587.sz.), itt lehetett napszámosokat felfogadni.