"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

MOLNÁR LÁSZLÓ: Fogarassy László kutatási eredményeinek bemutatása (korreferátum)

kelés és népszavazás, mely a terület nagyságát és a lakosság számát tekintve hasonló volt a soproni históriához. „A határmenti események Burgenland megalakulásától az új határvonal megállapításáig" (1975. 139-157.) elsősorban az osztrák szakirodalomra támaszkodik. Részletesen leírja a Vas-megyei határkiigazítás történetét, mely tíz község, bennük mintegy 6000 lakos visszaadását jelentette. Az „Iratok az osztrák-magyar határkérdés történetéhez" (1976. 350-353. és 1977. 81-87.) tanulmányból a tervezett észak-déli korridor históriájáról kapunk felvilágosítást. „A Nyugat-Magyarországi kérdés diplomáciai története" (1982. 1-19.. 97105., 193-211.) a trianoni szerződés elemzésével kezdődik, részletezi a csehszlovák beavatkozási próbálkozásokat, a felkelőharcok diplomáciai hátterét, a Lajta-bánság kikiáltását, a velencei konferenciát és mindezek külföldi sajtóvisszhangját is tartalmazza. Az egyes személyekhez fűződő dolgozatai az eseményeket emberközelbe hozzák, mint pl.: „Lehár ezredes a Prónay-felkelők fogságában" (1975. 348-351.); Maderspach Viktor felkelőparancsnok emlékiratai" (1978. 225-244., 321-340. és 1979. 33-53.); „A PrónayRanzenberg pör" (1978. 23-40.); „Prónay Pál enüékezései az 1921. évi Nyugat-Magyarországi eseményekről" (1986. 24-46., 118-138., 208-228., 304-323.); „Nyugat-Magyarországi vonatkozások Majláth-Pokomy János alezredes emlékezéseiben" (1992. 335-370.). Fogarassy László munkásságának hivatalos elismerése sokáig késett. Ezt nem minden keserűség nélkül, de fegyelmezetten vette tudomásul. Tevékenységét méltányolva a csehszlovákiai Nemzeti Történeti Társaság 1971-ben meghívta tagjai sorába. A hatvanadik születésnapján a Burgenland-Jahrbuch ismertette életrajzát. Hetvenedik születésnapján üdvözöltük a Szemlében (1990. 20-23.). Eletének nevezetes eseménye volt kandidátusi értekezésének nyilvános vitája Budapesten, a Hadtörténeti Intézetben, 1990. május 7-én. „A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása" című értekezés elfogadásának útja hosszú és keserves volt. A témával való foglalkozás külföldi illetőségű személynek engedélyezési eljárások sorozatát jelentette. Az ülésen Mollay Károly professzor úr, a Szemle főszerkesztője társaságában vettem részt. A bizottság, mely a hazai történettudomány legjobb képviselőiből állt, úgy a tanulmányról, mint Fogarassy szóbeli kiegészítéséről legteljesebb elismerését nyilvánította. 1990. augusztus 28-án Pro Urbe Sopron kitüntetést kapott a városházán. Rövid, magyar nyelvű, házilagosan sokszorosított szerény értesítésen kaptuk a szomorú hírt, hogy Dr. Fogarassy László történész 1994. szeptember 3-án elhunyt. Utolsó útjára szeptember 9-én délután két órakor kísérték a pozsonyi temetőben. Az értesítés későn érkezett, így temetésén nem vehettünk részt. Fogarassy Lászlót túlélte életműve. Különösen fájdalmas érzés olvasni írásait a halála után megjelent Szemlékben. Művei, tanulmányai nélkülözhetetlenek a felkelőharcok és a népszavazás történetének megismeréséhez, megértéséhez. Ha valóságban nem is, de képzeletünkben és szívünkben tartsunk fenn Fogarassy Lászlónak egy díszsírhelyet a soproni temetőben.