"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

SUBA JÁNOS: A magyar-osztrák határ kitűzése és határokmányai (korreferátum)

Suba János: A magyar-osztrák határ kitűzése és határokmányai határvonal politikai kijelölését (delimilációját), részletes kitűzését, határkövekkel való állandósítását, a határvonal térképezését, a határokmányok elkészítését a Szövetséges és Társult Hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító, úgynevezett „határrendező bizottságok" végezték 1921-1925 között.

1 1. A HATÁRMEGÁLLAPÍTÓ MUNKA ELVEIT SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK /. /. A trianoni békeszerződés A legfontosabb dokumentumok az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés cikkelyei voltak. Ebből is a 27. cikk határozta meg Magyarország új határvonalát. Ez a határleírás, valamint az ennek kiegészítéséül szolgáló 1:1000000 méretarányú térkép - amelyet a 28. cikk rögzít -, igen nagy általánosságban jelzi a határvonal menetét, még pedig oly módon, hogy a szövegi részben Ausztriával szemben hét szakaszban, a Szerb-Horvát-Szlovén állammal szemben 13, Romániával szemben öt, Csehszlovákiával szemben 27 szakaszban állapítja meg a határvonalat A határszakaszok leírását azzal kezdi, vagy fejezi be, hogy a ...helyszínén megállapítandó vonal, vagy a helyszínen megállapítandó pontig. Vagyis ennyiszer szerepel a békeszerződésben a „helyszínen megállapítandó vonal" kifejezés. E szöveg is utalt rá, hogy a békeszerződés életbelépése után a leírt határvonalat a terepen kell megállapítani, delimitálni. A határvonal részletes megállapítását a békeszerződés 29. cikke a bizottságokra bízza, amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmak és az érdekelt államok képviselőiből állnak, amelyet szintén törvénycikkek szabályoztak. (A 42., 46., 50. és 71. cikkelyek.) A békeszerződés 30. cikke a vízfolyásról van szó. A 34. cikk pedig azt a fontos rendelkezés tartalmazza, hogy a határköveket egymástól „látótávolságnyira" kell elhelyezni. Ezt a kikötést fontossá teszi az a körülmény, hogy kedvezőtlen terepalakulat esetén sűrűn kellett a határköveket elhelyezni, ami jelentékenyen megnövelte a határkijelölés és felmérés költségeit. A határ-megállapítás költségeit az érdekelt államok - a 29. cikk szerint - közösen viselték. A 35. cikk megállapítja, hogy a határrendezésre vonatkozó A forrásokban különböző megnevezésekkel találkozunk, pl.: a Millerand féle kísérőlevélben „határbizottságok", az utasításokban és a pótutasításokban „határmegállapító bizottságok". Vassel Károly (a magyarjugoszláv HMB. elnöke) 1922. évi jelentésében „határrendező bizottság", és „határt rendező bizottság", 1924ben készült jelentésében „határkiigazító bizottság" névvel találkozhatunk. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban mindenütt a határmegállapító bizottság (HMB.) kifejezést használjuk.