Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1595-1608. (Sopron, 2002)

Történeti bevezető

Történeti bevezető Sopron vármegye története, a nemesi vármegye működése és s^erve^eti keretei a 16/17. s^á^adfordulóján Az egykori Sopron megye területe két nagyobb tájegységre oszlott. Nyugati, a Fertő tó és a Lajta folyó által határolt részét már érintették az Alpok nyúlványai. A kedvező természeti adottságok jelentős szőlő- és borkultúra kialakulását tették lehetővé. Keleti fele folyókkal átszőtt, a Kisalföldhöz tartozó síkság. Fontosabb folyói a Repce és a Rába, amely két ágra szakadva a Rábaközt határolja. Érinti területét a Rábca, kisebb folyóvizei a Fertőbe ömlő Vulka, Sopron környékén az Ikva és Rák patakok. Jelentős állóvize a Fertő, amelyen Mosón megyével osztozott. A sekély, nádasokkal borított, néha évtizedekre kiszáradó Fertő hajózásra alkalmatlan volt, halászat, nádkitermelés folyt rajta. Területének éghajlata az országos átlagnál csapadékosabb és hűvösebb volt, a csapadék mennyisége nyugat felé fokozatosan emelkedett. Mind a Kisalföld, mind a nyugati folyóvölgyek adottságai kedveztek a mezőgazdasági termelésnek. Összefüggő erdőségek a nyugati hegyvidéken és a megye déli és középső területein (Nagyerdő) borították a tájat. Utóbbi magja a Csapod, Pusztacsalád, Iván, Hövej, Vitnyéd községekkel körülhatárolható összefüggő erdőség volt.

1 Felhő-1970. 214-215.