Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1595-1608. (Sopron, 2002)

Történeti bevezető

A megye 16. századi történetéről viszonylag keveset tudunk. A mohácsi csatavesztés következményei, 1526 és 1541 között Szapolyai János és Ferdi­nánd kettős királysága, majd az ország három részre szakadása rányomta bélyegét fejlődésére, mindennapi életére. Mégis szerencsésnek mondhatta magát, hiszen a török hadjáratok területének egy részét, a Rábaközt érintették csak, amely Győr elfoglalását (1594) követően került tíz esztendőre török megszállás alá. Lakóit nagy számban fogságba hurcolták, sok község évtize­dekig lakatlan maradt. 2 A megye nyugati felében a kaboldi, fraknói és locsmándi uradalmak 1491-től - más, Vas megyei uradalmakkal együtt ­zálogbirtokként Alsó-Ausztria joghatósága alá kerültek. Vitatott tulajdonúak voltak a borsmonostori apátság birtokai is. 3 A 15 éves háború kitöréséig viszonylag zavartalanul élhettek a megye la­kói. Az adózó porták száma az 1574-es összeíráshoz viszonyítva 1597-ben a településállomány 19,4 %-os veszteségét, a portaszám ennél jóval jelentősebb csökkenését mutatja 1067-ről 369-re. A folyamat teljes egészében nem írható a török pusztítás számlájára, mivel a megye nyugati területein is érzékelhető. Az adórendszer ideiglenes változása miatt az adózás alapegysége 1598-tól a porta helyett a füst, vagy ház lett. 1598 és 1600 között az adó alá vont házak száma 4624-ről 2903-ra csökkent (37,2%), amelynek hátterében a település­rendszer pusztulása és a járványok együttes hatása nyilvánult meg. 4 Ezt meg­előzően azonban a háborús konjunktúra fellendítette a gazdasági termelést, amit a korszak legnagyobb birtokosai - elsősorban a Kanizsaiak örökébe lépő Nádasdyak - alaposan kihasználtak. Az irtásföldek művelés alá vonásával és a jobbágytelkek kisajátításával egymás után hozták létre uradalmaikat, ame­lyeket a tömeges gabonatermesztés és az állattenyésztés szolgálatába állítot­tak. 5 2 Soós-1941. 259., Horváth-1964. 10-11. 3 Dommkovits-1996.7. 4 Dominkovits-1999. 106. 5 Soós-1940. 5-10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom