Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
Regeszták
Gergóch Ferencet, hogy vegye fel azt a 7 forintot, amelyért a nevezett asszony első férjének a halálát követően zálogba adott neki egy Gereblyén possessióban lévő zsellérhelyet, s bocsássa vissza a mondott helyet. Gergóch Ferenc személyében Bornemissza a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel a következőket válaszolja az intésre: Anna asszony csupán a zsellérhely egyharmad részét adta zálogba Gergóch Ferencnek, miután a másik, harmadrész ezen Gergóch Ferenc házastársáé volt, a harmadik harmadrész pedig Garázda Katalin asszonyé, néhai Gergóch Farkas özvegyéé és gyermekeié, akiknek törvényes gyámja Gergóch Ferenc mondott felesége volt. Garázda Katalin asszony és Garázda Bálint egyforma jogcímen birtokolta a vitatott zsellérhelyet és még apjuk, Garázda Ambrus életében adták azt zálogba Gergóch Ferencnek, hogy birtokolja, amíg csak él. Három forint egyébként még mindig nincs kifizetve az összegből. A törvényszék ítélete az ügyben a következő: az alperes fél bizonyítsa be, hogy Garázda Katalin és Garázda Benedek egyforma joggal birtokolta a vitatott zsellérhely fele részét, valamint, hogy a másik fele részt Gergóch Ferenc házastársa birtokolja. A bizonyítás a következő törvényszéki ülésen történjék. 230 Az alperes felvette a 7 forintot és visszabocsájtotta a jószág egynegyed részét. 231 Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) (1587.) május 8. (f. II. p. D. Jubilate), Újkér 959. (I. 204.) A vasvári káptalan által kiadott oklevélből kiderül, hogy a Gereblyén possessióban lévő zsellérhelynek (lásd az előző bejegyzést) a fele része Soól (Sol) Ferencé volt, a másik fele része pedig Garázda Benedeké és Garázda Kataliné. Mindezek alapján a törvényszék úgy ítélkezett, hogy Anna asszony csak az egynegyed részt válthatja magához. — Gergóch Ferenc 1 tallért fizetett. 960. (I. 205.) A Pogány János házastársa és gyermekei az egyik részről, a másik részről pedig Bornemissza János, a házastársa és a leánya között folyó perben (lásd a 953. regesztát) ugyancsak egy, a vasvári káptalan által kiadott oklevelet mutattak be a felek, amelyből kiderült, hogy a mondott malmot hat személy vásárolta meg egyenlő arányban. A törvényszék ennek alapján úgy ítélkezett, hogy a malom fele része néhai Garázda Benedek gyermekeit illeti meg.
