Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Dominkovits Péter-D. Szakács Anita: Adatok és szempontok a 16-18. századi soproni evangélikus városvezető és szellemi elit történetének kutatásához, végrendeletek
és tevékenységének köszönhető, hogy a város lakosságának nagyobb része az új hit követője lett. 1569-ben jelent meg katekizmusa, és az ő nevéhez fűződik az első soproni agenda kiadása is. 4. ) A két felekezet békés egymás mellett élése (1571-1584) Ezt a felekezetek közötti békességes periódust többször is megzavarta a tridenti zsinaton is részt vett, kancellári hivatalt is betöltő győri püspök, Draskovich György katolikus megújulásért folytatott törekvése. Ő ugyanis 1578-ban egyházmegyéje egyik központi mezővárosában, a földesurasága alatt álló Vas megyei Szombathelyen egyházmegyei zsinatot hirdetett, melyen a korban egyedülálló módon hirdették ki a tridenti határozatokat.27 1579-ben egyházmegyéje területén bevezette a Gergely-féle naptárt. 1582, 1583 során a püspök személyesen jött Sopronba és a polgármestert, valamint a városbírót a prédikátorok eltávolítására szólította fel. 5. ) Konfliktus az evangélikus felekezetű papsággal, és a hívekkel (1584-1606) A két szakasz közötti válaszhatárt 1584 áprilisában Ernő főherceg intézkedése és annak következményei jelentették. A főherceg ugyanis Johann Stainer polgármestert és Johann Gering városbírót, valamint a belső- és külső tanács több tagját kilenc héten át egy szobában elzáratta, ezzel kikényszerítve, hogy a városvezetés kénytelen volt a városból és a város jobbágyfalvaiból az evangélikus lelkészeket elbocsájtani. így az 1584-1606 közötti több mint egy évtizedben a városban megszűnt az evangélikus hitélet. Az evangélikus hitet gyakorolni kívánó soproni polgárok, lakosok kénytelenek voltak a környező falvak templomait használni. Andreas Pfendner ispotálylelkész Nyéken (ma: Neckenmarkt, A.) szerdahelyi Dersffy Ferenc birtokán talált menedéket, míg Leonhard Pinder a belvárosi Szent György templom lelkésze Nádasdy II. Ferenc birtokára, Sopronkeresztúrra (ma: Deutschkreutz, A.) menekült. Ismert, hogy ők a Sopron környéki falvakba is kijártak a hívek szolgálatára. 6. ) A felekezeti küzdelmek, háborús évek, Bocskai fejedelem hadai Sopronban és térségében (1605-1606) Bár a Dunántúlon kevés városnak lehetett nagyobb mérvű felekezeti sérelme mint Sopronnak, mégis Bocskai István erdélyi fejedelem dunántúli rendekhez intézett felhívása süket fülekre talált a város vezetőiben, a város nem állt a felkelők oldalára, nem nyitotta meg kapuit Bocskai hajdúkapitányai és a hozzájuk csatlakozott szövetséges seregek előtt. Ennek egyik oka az elszenvedett sérelmeknél is erősebb hagyományos királyhűség volt, illetve a városvezetők azon racionalitása, ami a sérelmekkel szemben a város osztrák örökös tartományokhoz fűződő családi, személyi, gazdasági kapcsolatrendszerét is mérlegelte. 27 A zsinatról: Koltai András: A győri egyházmegye 1579. évi szombathelyi zsinata. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 7 (1995/3-4.), 40-60. p. 29
