Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Dominkovits Péter-D. Szakács Anita: Adatok és szempontok a 16-18. századi soproni evangélikus városvezető és szellemi elit történetének kutatásához, végrendeletek
7.) A bécsi béke következményei Az evangélikusok nyilvános vallásgyakorlatának visszaállítása, a lelkészek, a tanítók meghívása, a konszolidáció és az átmeneti építkezés mellett a templomhasználat (Szent Mihály templom) ismét konfliktusokat vont maga után. 1605-ben Jacob Egerer személyében ismét evangélikus lelkész prédikált a belvárosi Szent György templomban. 1606-ban az evangélikusok a városplébániához tartozó Szent Lélek templom kivételével visszakapták templomaikat és intézményeiket. A többször polgármesteri hivatalt viselt Christoph Lackner időszaka (1571-1631) az evangélikus iskolai és kulturális élet megerősödését és kiteljesedését hozta oly módon, hogy a jelentős diplomáciai talentummal rendelkező városvezető, várospolitikus az evangélikus felekezet fejlesztését és megerősítését kitűnően össze tudta egyeztetni a városi érdekekkel, maga személyesen is jó kapcsolatot tartott fenn a katolikus rendekkel, még a korszak több főpapjával is. Lackner személye ugyancsak meghatározó volt a város oktatása, kultúrája szempontjából. Iskolai drámái helyben is előadásra kerültek, az általa 1604-ben létrehozott Tudós Társaság a városi polgárság, a megyei nemesség, az evangélikus és a katolikus rendek számára egyaránt biztosította a kapcsolatteremtést, a kommunikációt.28 8.) Virágzó egyházi élet, újabb katolizációs hullám, Draskovith II. György győri püspökségétől a jezsuita rend soproni letelepítéséig (1619 -1637) Az evangélikus egyházi és szellemi élet virágzása jellemzi az időszakot, amit az iskolarendszer mellett jól példáz Andreas Rauch zeneszerző, orgonista világi és egyházi zenei kompozíciós munkássága. Ezen időszak kulturális virágzása teljességgel egybefonódott a katolikus ellenreformáció újabb periódusával, amely a Bécshez közeli szabad királyi városban II. Eerdinánd nevéhez fűződik, míg egyházi szinten országosan Pázmány Péter esztergomi érsek, helyi szinten Draskovith György győri püspök és az új arisztokráciából a birtokai révén Sopron vármegyében és Sopron környékén egyre nagyobb hatalommal rendelkező Esterházy Miklós, a későbbi nádor nevével és tevékenységével köthető össze. Az egyházmegye területén a korszak a katolikus megújulás periódusa is, hisz a protestáns felekezetek számára is kihívást és mintát adó, modern oktatási programmal, a polgári élet terrénumaira is kiterjedő dinamikus, felekezeti konfliktusokat is kiváltó és felvállaló hitélettel jelentkező, a szerzetesrendi tevékenységi köröket megújító jezsuita rendet már 1626-ban Dallos püspök letelepítette az egyházmegye központjában, Győrben, tevékenységét 1636-ban utóda Draskovith György püspök Sopronban folytatta. 28 A tudós várospolitikus irodalmi körének társadalmi összetételéről: Grüli Tibor: Lackner Kristóf ismeretlen jogi jegyzetei. In: SSz, 1993/1, 70-73. p. Életútjáról, tevékenységéről: Kovács József László: Lackner Kristóf élete és kora (1571-1631), Sopron, 1971. 30
