Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Szemerei János: A reformáció jelentősége
Svájc vagy Hollandia, hanem a túlnyomó részben római katolikus vallású emberekből álló Szlovénia. Természetesen nem tévedésből. Bár délnyugati szomszédunknál a protestánsok aránya ma összességében sem éri el az 1 %-ot, mégis nyomós okuk van arra, hogy a reformációra tisztelettel emlékezzenek, és megünnepeljék. Természetesen nem a lakosság felekezeti aránya alapján ünnepük, hanem mert a nemzeti identitásuk alapjainak lerakásához leginkább a reformáció járult hozzá. A reformáció nélkül aligha jöhetett volna létre a mai Szlovénia független állama, ugyanis a legrégebbi szlovén nyelvű írott anyagokat mind a reformáció hatására vetették papírra a XVI. században. Bár a reformáció követőit ott is üldözték, és ki is űzték Szlovéniából, a nemzeti kultúra legfontosabb nyelvi emlékei, így az első szlovén nyelvű Újszövetség (1555), a szlovén nyelvű káték, egyházi rendtartás, és más reformátori iratok mind a reformációnak köszönhetők. Primoz Trubar volt a déli szlávok (szlovénok és hor- vátok) reformátora (1508-1586), akit a szlovén irodalom és kultúra atyjának tekintenek. Érdekességként említhető, hogy Primoz Trubar az egyetlen egyházi személy, akinek az arcképe rákerült eurós pénzérmére (amit az eurót használó államok saját hatáskörben verethetnek). A szlovén reformátornak egyébként az Újszövetség lefordítása mellett abban is óriási szerepe volt, hogy a szlovének és a horvátok között a nyugati irányzatú nemzeti identitás alakult ki, illetve hogy latin betűket használnak. 1. A reformáció és a nemzeti nyelvek, illetve nemzeti identitás A német és szlovén példa után elég annyit elmondani, hogy a Szentírás nemzeti nyelvekre való lefordítása abból a hitbeli küldetésből fakadt, hogy az evangéliumot, a jó hírt mind többekhez, anyanyelvükön kell eljuttatni. A reformáció ezzel számos országban a nemzeti nyelv felkarolását, és mellékesen a nemzeti összetartozást, az identitást is erősítette. Finnországban idén három jeles és kerek évfordulót ünnepelnek egyszerre: a reformáció 500 mellett az evangélikus egyház 200., és a finn államiság 100. születésnapját. A három évforduló távoli időkbe mutat, de összekapcsolódik, hiszen a finnek évszázadokon át más népek uralma alatt éltek, és azért tudtak finnekként megmaradni, mert a reformáció korában a finnek reformátora, Michael Agricola, a finn Biblia fordítója lerakta ennek alapjait. Magyarországon az első Újszövetséget Sylvester János 1541-ben adta ki a Sárvárhoz tartozó Újszigeten, de előbb neki is egy magyar nyelvkönyvet kellett szerkesztenie, ahol a nyelvi szabályokat is rögzítette. A Károli Gáspár fordításában kiadott teljes magyar nyelvű Bibliának (1590) máig tartó hatását nem kell részletezni. 2. A reformáció és az oktatás A reformáció meghatározó előzménye és táptalaja is volt a humanizmus. A klasszikus ókori műveltség felfedezése, a gyökerek keresése, a gondolkodásnak és a tudásnak, mint Istentől kapott ajándéknak a használata a reformáció belső motorjává vált. 10
