Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Szemerei János: A reformáció jelentősége
Érdemes itt is utalni Luther klasszikussá vált mondatára, amit 1521-ben Wormsban, a már említett birodalmi gyűlésen mondott el. Amikor írásainak visszavonására próbálták rávenni, ő az élete kockáztatásával is kiállt a meggyőződése mellett. Érvelésében a számára akkor már első számú tekintéllyé váló Szentírás mellett a lelkiismeretre, az észokokra is hivatkozik. „Mivel császári felséged és uraságtok kerek, határozott választ kíván, íme szarvatlan és fogatlan válaszom. Mivel én sem a pápáknak, sem a zsinatoknak nem hiszek, mert nyilvánvaló, hogy gyakran tévedtek és egymást cáfolták; minthogy kötnek kiadott irataim és lelkiismeretem az Isten igéjének foglya: amíg csak az írások bizonyságával vagy világos észokokkal meg nem győznek, semmit meg nem tagadok, nem tudok és nem akarok, mert sem nem bátorságos, sem nem becsületes dolog a lelkiismerettel szembeszállni. Itt állok, másképp nem tehetek. Isten engem úgy segéljen!”1 A tanításnak, a tudás átadásának óriási szerepe lett a reformáció követői között. Elsősorban természetesen itt is a keresztyén hit alapismereteire kezdték tanítani az embereket. Luther a gyülekezeteket látogatva megdöbbent azon, hogy egy keresztyénnek tartott országban mennyire nincsenek tisztában a keresztyén hit alapvető kérdéseivel sem az emberek. A káték azért születtek, hogy ez változzon. Luther a kátékban a hit három fő pillérét, a 10 parancsolatot, a Miatyánkot és a Hiszekegyet, valamint a keresztséggel, úrvacsorával és gyónással kapcsolatos tudnivalókat magyarázta meg az embereknek. Pedagógiai érzékére jellemző, hogy a kiskátét a népnek, a nagykátét „tanári segédkönyvként” az oktatóknak írta. Az oktatás felelőssége kiszélesedett, mert a hitismeretek továbbadása mellett szükségessé vált a közismereti tárgyak tanítása is, hisz addig az oktatás csak a társadalom szűk köréhez ért el. Teljesen új távlatot nyitott az is, hogy a protestánsok az oktatás kapuit a lányok előtt is kinyitották. Az iskolák alapítása és működtetése is hozzátartozik a reformáció járulékos ajándékaihoz, ami a szélesebb közösség szellemi fejlődéséhez hozzájárult. 3. A reformáció hatása a zenei kultúrára A reformációhoz, mint lelki megújulási mozgalomhoz hozzátartozott a megújuló ének és zene is, hiszen amíg a tanítás inkább a fejhez, addig a zene a szívhez szól. Luther maga is írt énekeket, hangszeren is játszott, és pl. az istentiszteleti reformjában három markáns változást vezetett át:- anyanyelvre fordította a misét (Deutsche Messe 1526)- kivette belőle a látása szerint helytelen teológiai elemeket (pl. átlényegítés)- a liturgikus énekek helyére népénekeket tett Luther rendkívül nagy értéknek tekintette az éneket és a zenét. 1530-ban ezt írja: „Isten egyik legszebb és legcsodálatosabb ajándéka a muzsika, melynek az ördög ádáz ellensége, mert a muzsika sok kísértést és gonosz gondolatot elűz [...]. A muzsika az egyik legjobb művészet. A hangjegyek életet adnak a szövegnek. Elűzi a szomorúság 1 Kovács Sándor: Luther a wormsi birodalmi gyűlésen. Budapest, 1922.12. p. 11
