Dominkovits Péter - Kelemen István (szerk.): A Széchenyi család nagycenki levéltárának iratai 1678-1944 (Sopron, 2017)
Kelemen István: A Széchenyi család nagycenki levéltárának története
hanem az „uj-épületben” (a nyugati szárnyban) kapott helyet. Bútorzatát egy puhafából készült nagy, hosszú asztal, egy fekete bőrszék és egy krádlis21 vánkossal ellátott nádszék jelentette.22 Nem életszerű, hogy a gróf külön házi levéltárat működtetett volna cenki otthonában, a szintén ugyanott elhelyezett családi/nemzetségi levéltárral párhuzamosan. Úgy véljük, hogy a családi iratanyag Sopronba szállítása (1799) után kerülhetett sor a kastélyban a házi levéltár megalapítására. Az egyes uradalmak, gazdaságok napi ügyintézéséhez szükséges dokumentumoknak - a birtokkormányzatban kiemelkedő szereppel bíró - Kiscenken való őrzése mellett szólt mindennemű ésszerűség. Ily módon biztosítani tudták, hogy az egyes döntésekhez szükséges adatok, információk a döntés helyszínén álljanak rendelkezésre. Az egykori archívum fennmaradt iratainak évkörét vizsgálva könnyen megállapítható, hogy az iratok - kevés kivételtől eltekintve - az 1800-as évektől kezdődően születtek.23 Ferenc 1814-ben - királyi jóváhagyással (1815) - három fia, Lajos (1781-1855), Pál (1789-1871) és István (1791-1860) részére egy- egy hitbizományt (majorátust) alapított: a felsősegesdit24 (Somogy vármegye), az ivánit (Sopron vármegye) és a (bak-)pölöskeit (Zala vármegye).25 A hitbizományi kötöttség alól mentes, szabad vagyonát még életében, 1814. augusztus 31-én - alapos, minden szempontra kiterjedő számítások után, fejenként egyenlő arányban - felosztotta fiai között, hogy még az ő életében megtanuljanak önállóan gazdálkodni. A birtokosztály során Istvánnak jutott: 1. Sopron vármegyében a két Cenk a kastéllyal, [Fertő]Boz, Hidegség, [FertőJHomok és Hegykő, a Nagyerdőből mintegy 2.200 kataszteri hold. 2. Zalában Szentgyörgyvár (a mándi pusztával), Zalaszentlászló, Sénye. 3. Somogybán Csokonya (a [somogy]tarnócai, gyöngyösi és kútfői pusztákkal), Komlósd, [DrávaJSzentes, Péterhida, Barcs (a Dráva-erdő- vel), Darány (az aranyosi pusztával), Visonta, Rinya-Újlak, Gyékényes és Zákány.26 Lajos a [sopronjhorpácsi, Pál a [gyöngyös]apáti, 21 Kelmefajta. 22 MOL, P623. II. kötet, 4. sz. Possessio Kis Cenk. 117 C Acta urbarialia, oeconomica et colonos concernentia. Folio 258. 23 Itt jegyezzük meg, hogy a 3-4. dobozban elhelyezett iváni gazdaság 1799-1807. évi számadásai és ezeknek mellékletei (Ratiocinium Spanatus Ivaniensis) Sopron vármegye „Perceptoralia” (MNL GyMSMSL, IV. A. 14. Sopron vármegye adószedőjének iratai) gyűjtőnéven összefoglalt iratai közül kerültek a nagycenki levéltárba áthelyezésre, mert nem sikerült kideríteni ehhez a fondhoz való szerves tartozandóságukat. 24 Ma Segesd része. 25 Az alapítólevél magyarra fordított (nem teljes) szövege: Östör József - Petrovay Zoltán: Hitbizományi jog. II. kötet. Budapest, 1937. 230-232. A teljes magyar szöveg pl.: MNL OL P 623 VII. kötet, 32. csomó. Széchényi Ödön családjával kapcsolatos iratok, folio 20-24; ill. MNL OL К 579 Igazságügyminisztériumi Levéltár, Általános iratok, 497. cs. Gr. Széchényi Ferenc által alapított hitbizományok. 26 Bártfai Szabó Lászó i. m. II. kötet 651-652. 6
