Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Politikai magány
javaslat^ miként címe sugallná, hanem minden korábbinál támadóbb röpirat a reformtábor ellen, továbbá igyekezet a gróf pozíciójának tisztázására az évtized második felének hazai politikai mezőnyében. De a várt hatás elmaradt: immár a pártalakulások időszaka következett. A politikai játéktér polgárosodása jeleként, a majdani többpárti demokrácia sajátos, rendi körülmények közötti szimulációjaként is felfoghatjuk az adminisztrátori rendszer tanulságainak a politikai élet szerveződésére gyakorolt hatását. Ha valóban az országgyűlésen dőlnek el a dolgok, a követek személye pedig a megyegyűlésen, akkor nemcsak az adminisztrátorok manipulálhatják a szavazóközönséget, de immár érdemes a politikai vélemények megszervezésére és az azokat képviselők koncentrált támogatására alkalmas szervezeteket - pártokat - létrehozni. Elsőként a „fontolva haladók” ismerték fel a korparancsot és 1846 októberében zászlót bontott a Konzervatív Párt, soraiban nem csupán ismert arisztokratákkal és főpapokkal, de vezető kormányhivatalnokokkal, főméltóságokkal, főispánokkal és adminisztrátorokkal is. A párt szimpatizáns lapjai (.Budapesti Híradó, Nemzeti Újság), támogató klubja (Közhasznú Gyülde) mind abban az offenzívában kaptak szerepet, amelynek célja a közelgő újabb diéta alsótábláján a kormánypárti többség biztosítása volt. A konzervatívok majdhogynem provokatív párttá szerveződése mielőbbi hatékony választ kívánt, és ezt az ellenzék Batthyány Lajos vezette vezérkara átfogó program kidolgozásával kívánta előkészíteni. Egyesültek a reformerők eddig egymással csatázó vitaklubjai Ellenzéki Kör néven, méghozzá a radikálisabb álláspontok felé hajló Teleki László gróf, a jeles író és a főrendi liberálisok egyik erőssége vezérletével. Kossuth és Deák hatékony együttműködésével pedig megszületett - és a Bajza József szerkesztette, külföldről visszacsempészve terjesztett Ellenőr című politikai zsebkönyben nyomtatásban is napvilágot látott - az 1847 júniusának elején elfogadott Ellenzéki Nyilatkozat. A „reformpárt” nevében megfogalmazott szöveg olyan Magyarország megteremtését szorgalmazta, amelynek társadalmi élete nyilvánosan zajlik, politikai viszonyaiban érvényesül a sajtószabadság és a szabad egyesülés lehetősége, államrendjét pedig áthatja a kormányfelelősség eszméje. Közteherviselés, a rendi intézmények társadalmi alapjának (képviselet) szélesítése, állami kárpótlással egybekötött örökváltság, törvény előtti egyenlőség, az ősiség eltörlése és unió Erdéllyel - ezek azok a konkrétumok, amelyekben ELLENŐR. POLITIC AI ZSEBKÖNYV, PEST! El,1.ESZÉKI Költ MEGBÍZÁSIBÓL SZKHKESZTF. BAJ X A. NÉMETORSZÁGBAN, 1847. 95. Az Ellenőr címlapja 76
