Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra 1. Sopron Város Számvevősége jelentése. Neumann [N.] városi mb. főszámvevő, Sopron, 1920. november 18. Tanácsnak! A proletárdiktatúrának városunk pénzkezelésére illetve pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról van szerencsém a következőket jelenteni: Úgy a város gazdaságában (erdészeti és mezőgazdaságban) mint pedig műszakban és az üzemekben alkalmazott napszámosok és munkások uj munkabérei a régiekhez viszonyítva tetemes emelkedést mutattak, ehhez járult még az anyagárak rendkívüli és sokszoros emelkedése is; a városi alkalmazottak és a szolgaszemélyzet munkabér-osztályokba soroztat- tak és a nagyobb illetmények 1919. IV. 15-től kezdödöleg részükre folyósítanak. A munkabér és az anyagárak ezen rendkívüli emelkedésével azonban a város háztartásának bevételi forrásai nem eredményeztek nagyobb bevételt, minek következménye az volt, hogy a város kénytelen volt a többkiadást részben folyószámla kölcsönökkel fedezni, másrészt pedig a város kezelése alatt álló alapok készpénzfeleslegeit a hiány fedezésére igénybe venni. A város háztartásának pénztára az 1919 év végén a munkabérek és anyagárak ezen előre nem látott rendkívüli emelkedése162 folytán 3.690.685 korfona] 66 f[illér] -nyi tulkiadást mutatott fel, melynek fedezésére az 1919. évi háztartási költségvetésben — mely a rendkívüli idő folytán még csak a fjolyó] évben lett a törv[ény]h[atósági] bizottság közgyűlése által tárgyalva és elfogadva — 150%-os községi pótadó lett előirányozva; azonban ezen magas községi pótadó sem volt elég a pénztári hiány teljes fedezésére, mert ennek figyelembevétele után még mindig 2.390.948 kor[ona] 02 fillér volt a fedezetlen hiány, mely a közgyűlés határozata értelmében ideiglenes kölcsönnel fedezendő. A megalakult intézőbizottság elrendelte a kővetkező rendkívüli építkezések foganatosítását, a munkanélküliek foglalkoztatására és a lakásínség enyhítésére; a. ) a Lövérkörut kiépítését 410.000 korona hitelösszeggel b. ) az 1918. évben a lakásínség enyhítésére a közgyűlés által már engedélyezett szélmalmi laktanya átalakítását és inségmunka keresztülvezetését 1.000.000,- korona költség erejéig és c. ) az ugyancsak a lakásínség enyhítésére szolgáló kislakások építésének befejezését, mely lakások építésére a közgyűlés ugyancsak már 1918. évben 160.000,- koronát engedélyezett. 162 A háborús kiadások miatt a pénz stabilitása az 1910-es évek végén jelentősen megingott. A Károlyi-kormány ideje alatt a korona értéke töb mint a felével csökkent. A helyzetet súlyosbította, hogy a Tanácsköztársaság idején kibocsájtott fizetőeszközt bizalmadansággal fogadta a lakosság, ezért kettős árfolyam alakult ki. 59
