Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források Központi pénztárunk fizetőképességének biztosítására, illetve a központi pénztárunk ellátására az intézőbizottság rendeletére a következő ideiglenes folyószámla-kölcsönöket vettük fel a Soproni Takarékpénztárnál: 1919. március 31.-én április 28.-án május 3.-án összesen 700.000,- korjona] 485.000, 300.000. - 1.485.000,- koronát a közgyűlés 23/1919. számú határozata alapján pedig felvettünk ugyancsak központi pénztárunk biztosítására 1919. szeptember 30.-án 600.000,- korfona] E felvett kölcsönökből elszámoltunk a szélmalmi laktanya átépítési céljaira 800.000,- korjona] a Löverkörut építésére 285.000,- „ az Erzsébetkórház építési számlája javára 900.000,- „ az [Erzsébet Kórház] személyi kiadásainak fed[ezésé]re 100.000,- „ A város bérházai a direktórium intézkedésére kommunizálva lettek és így e házak május havi bérének egy része a kommunizálás ideje alatt központi pénztárunkba be nem folyt. Az Erzsébet Kórház pénztári kezelése 1919. május 1-vel a központi pénztár kezeléséből kivétetett és mint külön pénztár a népjóléti biztosság hatáskörébe utaltatott; pénztári kezelésére nézve külön szabályzat lett alkotva, az ápolási díjak beszüntettettek és a kórház kiadásainak fedezésére ellátmányokat kapott a népjóléti bizottságtól. A városi mozgófénykép-színház szocializálása folytán annak bevételei régi vezetője által tovább kezeltetvén a szocializálás megszűntével a befolyt jövedelem hiány nélkül központi pénztárunkba beszállítatott. A „Soproni puszta” bérlője: Ganzoni Pál a bérlet163 kommunizálása folytán a bérletet elhagyván az intézőbizottság termelési biztosnak Gyulai Károly földmívesiskolai igazgatót nevezte ki, aki a gazdaságot rendben tovább vezette, úgyhogy a várost itt sem érte kár.164 Megjegyzem, hogy a proletárdiktatúra intézkedése által a városi háztartás egyensúlyát befolyásolta az a többletkiadás, amelyet a munkabérek és az anyagárak egyre- egyre való növekedése idézett elő és amelynek eredményeképen mutatkozott aztán az évvégi nagy pénztári hiány. Sopron, 1920. november 18. Neumann [N.] főszámvevő m. 163 Ganzoni Pál (1881—1934) nagybérlő. A sopronpusztai uradalmában a mintegy 80 uradalmi cseléd az elsők között kommunizálta a vármegyében az 580 holdnyi földjét. Kertész 1959. 29., Környei 1974. 32. 164 A Ganzoni uradalom, illetve soproni vasgyárak szocializálása már az őszirózsás forradalom hatására lezajlott. A forradalmak során a város és a vármegyei területén 72 ipari üzem ipari került szocializálásra. Környei 1969., Környei 1974. 32-33. 60
