D. Szakács Anita: 16-18. századi orvostörténeti vonatkozású végrendeletek; A kora újkori Sopron város egészségügyének társadalomtörténeti forrásai (Sopron, 2008)

SONIA HORN-MONIKA GRASS: A középkori és kora újkori egészségügy struktúrái. (Áttekintés)

csak a licenciátusi fokozat elnyerésének volt az előfeltétel, se a művészeti, se az orvostudományi tanulmányok folytatásánál, se pedig a bakkalaureusi fokozat megszerzésénél nem követelték ezt meg. Ennek az eljárásnak a pandanja az egyházi karrier alakulásánál is megtalálható. A törvényes, illetve a törvényesített születésre ott is csak akkor volt szükséges, ha az illető az egyházban magasabb pozíciót, pl. püspöki hivatalt szeretett volna betölteni. 26 Elviekben tehát volt arra lehetőség, hogy a művészetek bakkalaureusi fokozatának elnyerését követően az orvostudományok bakkalaureusi fokozatát is megkapja valaki törvényes vagy törvényesített születés nélkül. 27 A szakmai és az erkölcsi rátermettségen kívül az is a feltételek között szere­pelt, hogy a jelölt ne nézzen ki túl fiatalnak, "...non nimis muliebris in facie...", 28 továbbá jelölésének ne legyen egyházjogi akadálya, mint például exkommuni­káció, és legalább 26 vagy 28 évesnek kellett lennie. 29 A licenciátusi fokozat megszerzésének további feltételét jelentette, hogy a je­löltnek legalább egy éven keresztül gyógyító tevékenységet kellett folytatnia a doktorával, és betegeket kellett látogatnia. 30 A bakkalaureusok gyógyító tevé­kenysége tehát előfeltétele volt a licenciátusi engedély megszerzésének. Ez a fokozat jelentette azt az iskolai végzettséget, amellyel az egyetemet végzett dok­torok elviekben feltételek nélkül folytathattak gyógyító tevékenységet, kivéve ha azt a helyi előírások megtiltották. így például Bécs területén, illetve Passau 1407­es dekrétuma alapján, a passaui egyházmegye egész területén csak a bécsi egye­tem orvostudományi karának licenciátusai és orvosai számára engedték meg, hogy praktizálhassanak. „Idegenek" számára ezt csak akkor engedélyezték, ha egyfajta „honosításnak", „nosztifikálásnak", az ún. „ Repetition"-nak vetették alá magukat. Ugyanakkor ez „külföldön", mint pl Páduában, vagy Bolognában fordítva is igaz volt a bécsi egyetem abszolvenseire. 1.4. Orvosok A doktori fokozat megszerzésének a licenciátusi fokozat elnyerése volt az előfel­tétele. A doktorátus a „venia ubique docendi et legendi "-vei állt összefüggésben, nem pedig a mai „ius practicandi" '-val, mint ahogy az a szakirodalomban újból és újból megemlítésre kerül. A doktori méltósággal egyben együtt járt annak a joga, de egyben kötelessége is, hogy egy ideig oktatói tevékenységet kellet foly­tatni. Általában nem vették jó néven, ha a doktor mentesíttetni akarta magát kötelezettsége alól. Ugyanakkor a doktori fokozat az oktatás révén viselőjének egy ideig bizonyos jövedelmet biztosított, és mindamellett az egyetemi karrier 26 WEISS, 1994. 27 AFM II. 8. 28 [ENDLICHER, 1847.] 54:1389 Tit. II/§4. 29 [ENDLICHER, 1847.] 54:1389 Tit. II/§8. 30 [ENDLICHER, 1847.] 54:1389 Tit. II/§9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom