Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL
Mindezen adatok a helyi írástudó - kisebb településeken valószínűleg vékony - „réteg" szerepének fontosságát mutatják. Nagyobb településeken néhány további tisztség viselője is említtetik; 1675-ben pl. Varga Ilona tanúi között - Majnovicz György szentmiklósi főbíró és az említett ludirector társaságában - ott van György kovács hegymester is (33. sz.); Molnár István 1678-ból, hely megnevezése nélkül fennmaradt rendelésénél Tott Miklós céhmester is tanúskodik (36. sz.); a Kelemen Márton házastársaként 1684-ben Faradon testáló Szabó Erzsébet egyik tanúja pedig „Bűytős Peter mostani ché mester" (41. sz.). Meg kell említenem, hogy - főként a Sopronban kelt testamentumoknak köszönhetően - városi személyek is nagyobb számban szerepelnek forrásainkban: Győrffy István 1672-ben készült végrendeleténél pl. nyolc soproni személy tanúskodik, köztük Karoly János városi nótárius, valamint Natl Lipót és Natl György (29. sz.); ez utóbbi, valamint a nevezett jegyző jelen van Ányos György ugyanezen évben kelt testamentumának hét tanúja között is (30. sz.). A városi tanúk tisztségét azonban csak ritkán jelzi a forrás: a Zeke György 1637-ben Sopronban kelt végrendeletét (8. sz.) aláíró Kaldy Mihályról pl. innen nem tudjuk meg, hogy ő ekkortájt Sopron városplébánosa. 1 " A testamentumok teljes névanyagának elemzésére itt nem vállalkozhatok; csupán annak nagyságrendjére szeretném a figyelmet felhívni. A közölt források ezirányú adatainak gazdagsága a kötet névmutatójából világosan érzékelhető; érdemes azonban egy-egy végrendelet névanyagát külön is szemügyre venni. Nem ritka az olyan végintézkedés, melyben közel félszáz vagy annál is több személynév található: példaként említhetem Győrffy Gáspár (1643), Lethenyei Pál (1656) vagy Marton Pál (1667) testamentumát; az olyan forrás pedig, mely 30-40 személy nevét őrizte meg, kötetünkben egyáltalán nem számít kivételes esetnek. Az egyazon településeken készült végrendeletek ezirányú együttes vizsgálata tovább növelheti a kutató esélyeit; egy olyan korszak szereplőit ismerheti meg név szerint, melyből kevés a nominális jellegű adat, anyakönyvek még nincsenek, 178 rendszeres összeírások sem állnak rendelkezésére. Magam a győri székeskáptalan anyagában fennmaradt káptalanvisi végrendeletek névanyagát kíséreltem meg korábban összesíteni: 179 a hat forrásból nyert 84 név jó eredménynek mondható, bdasonló vizsgálódásokra bőven adnak alkalmat az itt közölt testamentumok. Nemcsak személynevekben gazdagok e dokumentumok; szép számmal őriztek meg helyneveket is (vö.: helynévmutató). A településekre vonatkozó adatok összesítésével a testálok kapcsolatrendszeréről alkothatunk pontosabb képet, hiszen a 177 Ld. erről: BÁN 1939. 153. p. 1,8 A rk. egyházi anyakönyvek vezetését Sopron megye falvainak többségében csak a 18. században kezdték meg (vö.: Schematismus 1985). 179 HORVÁTH 1993. 277. p.