Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

Bevezetés/Einleitung

BEVEZETÉS A Mária Terézia-kori úrbérrendezést, mint az államhatalom első országos fellépését a jobbágyság és a földesurak viszonyrendszerének részletes, egységes szabályozására, történetírásunk joggal tartja sorsfordító hatásúnak. E lépés közel egy évszázadon keresztül, a jobbágyfelszabadításig meghatározta a magyarországi parasztság gazdasági- és életkörülményeit. Az 1767-1774 között végrehajtott úrbérrendezés óriási mennyiségű forrásanyaga szinte hiánytalanul fennmaradt. Míg a statisztikai jellegű források összegyűjtése, feldolgozása, kiadása régiókat összefogó országos feladatként készült el (sajnos, eddig csak a Dunántúlra vonatkozóan),

1 a táblázatokkal egy időben készített leíró források közreadása egyeztetett kiadási elvek alapján régi megyei törvényhatósági keretekben történik. Közülük a legjelentősebbek a kilenc kérdőpontra adott válaszok, ahol a biztosok központilag meghatározott kérdéseire a községi elöljárói, lakosai számoltak be részletesen településük korábbi urbáriumairól, a gazdálkodás, a megélhetés módozatairól. A források egyetlen évhez köthetően mutatják be a paraszti világot, a vallomások mégis korábbi századok lenyomatát őrzik, hiszen az urbáriumok a rég meglévő szokásjog írásos lenyomatai, egyúttal a gazdaság- és településtörténet, az életmódkutatás, etnográfia és fontos adatszolgáltatói. Szerepük a települések kapcsolat- és viszonyrendszereinek vizsgálatánál sem elhanyagolható. Történetírásunkban először Wellmann Imre jelentette meg 1967-ben, Pest megyére kiterjedően a kérdőpontokra adott válaszokat.

2 Munkája hosszú idő után talált csak követőkre. Az 1980-as évek második felétől napjainkig Takács Péter közreadásában - majd Udvardy István közreműködésével - Szabolcs, Szatmár, Bereg és Zemplén megyék parasztvallomásai jelentek meg. Ezeket követte 1991-ben Tóth Péter munkájaként Borsod vármegye kötete. E sorozatba illesztve kívánja a Soproni Levéltár a Burgenlandi Tartományi Levéltárral együtt megjelentetni a Sopron vármegyei teljes német, latin, magyar nyelvű vallomások forrásanyagát községsoros rendezés alapján. Más dunántúli megyékkel összehasonlítva (lásd Baranya, Fejér, Győr, Somogy, Tolna, Vas, Zala) Sopron vármegye késo-feudális, kora-újkori társadalom- és településtörténete kevéssé feltárt. Ez a tény is motiválta elhatározásunkat, hogy a forrástípus egyik első dunántúli közreadójaként megkíséreljük a történeti vármegye teljes anyagának megjelentetését.

3 A településenként felvett vallomások alapvető fontosságú információkat tartalmaznak az egyes mezővárosok, falvak társadalomszerkezetének, gazdaságának, történeti földrajzának, gazdasági kapcsolatainak kutatásához. Mivel az egykori Sopron megye településeinek jelentős része 1920-ban Ausztriához ' lásd a szakirodalomnál: Felhő-1970 2 Wellmann1967 1 Tudomásunk szerint Zala megye tervez hasonlót. Az első közleményt lásd: Horváth-1997