Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

erdeit makk termi, akkoron makkoltatásunk vagyon más vidékieknél ócsóbb makk bérben. Vad gyümölcsöt is szedhetünk. Ellenben a' legeltető földünk főképpen tavaszi időben annyira megszorul, hogy vonyós marháinknak is nem elegendő, hanem az ökreinket ugyan magunk uraságának patonai határjában kölletik béllenünk, s minden egy darab marhátul egy gyalog napszámot kölletik szolgálnunk. Korcsmát áruitatni, egész esztendőt által az uraságé lévén, helységünknek nem szabad. V. Egy egész és fél helyhez hány köböl alá való szántföld légyen és hány szekér széna teremjen, a' conscriptióban kitetszik. Sargyút pedig nem kaszálunk. VI. Mind az uraság robottyát, mind pedig az magunk munkáját 4 és némellykor 6 marhával kölletik végben vinnünk. VII. Kilenczedet mind ekkoráig nem adtunk, s más szomszéd dominiumokban is hogy adtak volna nem hallottuk. Az uraságnak semminemű szín alatt nem adtunk, nem is kívánt ajándékot. VIII. Ezen helységben egy puszta hely sincsen. IX. Mind a' nyájan az elmenésre szabad jobbágyok vagyunk Egyedi hellység bírája, Horváth István és a' többiek közönsígessen. (P.H.) A vármegye által kiküldött összeírok Hannibál József főszolgabíró és Szilágyi József esküdt. [Dátum nélkül] Jelzete: MOL C59.3141.cs.47.sz.