Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

Vígh Imre polgár mester m.p., öreg tanács Horváth Mihály m.p. Plebánus uram bírája Varga János m.p. Cziffra Ferencz alsó czéh mester X. Paiter Ádám, tisztelendő' plébánus uram bírája X. Varga Ferencz X. Süle János, Zeke Jóseff uram jobbágya X. Horváth János, tekintetes Vizsi consiliarius jobbágya X. Mándli János, méltóságos Zicsi óbester uram bírája X. (P.H.) A vármegye által kiküldött összeírok Kajdácsy Sándor alszolgabíró és Hegedűs Ferenc esküdt. [Csepreg, 1767. június 27.] Jelzete: MOL C.59.3141.cs.37.sz. 22. CSERNELHÁZA

85 I. Ezen hellységbéli lakosoknak mind e' koráig semmi urbariumjok nem volt; nem lévén II. az ó' jobbágyi kötelessígeket nem máskint, hanem bevett szokásbul vüszik vígben; és ez usus szerint vígben vütt szolgalatjuk mikor kezdődött, ők arra nem emlíkeznek. III. Fellebb írt mód szerint vígben vütt szolgalatjuk és esztendőbéli heti robotjok ebbül áll: minden héten egy napot marhával, a' vagy helette gyalog két napot szolgáltak. Item az uraság gabonabéli termísit két nap az uraság étele és itala mellett ingyen hordották; ha tovább tartott, heti robotjokban számláltatott. Item adott minden gazda egy kappant és font ki-ki hat funt kendert. Item a' midőn a' szilvának dísze volt, kölletett aszolni két köböl eregetett szilvát az uraságébul, abbul szárazon fél köblöt eregetve beadni. IV. Vagyon ezen hellysígnek alkalmas két mezeje, kinek egy részit őszivel, hellyben-közben valami kevés tavaszival szokták vetni, a' másik fele pedig üressen marad. Az első parrag szántást és tűzre való fa hordást nígy marhával, öszvefogva vüszik vígben, melly öszvefogott két gazdának kinek-kinek egy gyalog napba számláltatik azon napi robotja. Említett szántóföldgyeikben egy köböl Őszi mag vetís után jó esztendőben meg szokott teremni hol 5 l

A, hol pedig 6 Vi keresztet; kereszté köblit megadja. Ismét vannak alkalmas és hasznos rítjeik, a' mellyeken sarjút is szoktak kaszálni. Legeltető marhaélő földgyök a' minémü, és hozzája képest marhájok száma, alkalmasint beérik véle, leginkább azon okbul is, hogy a' midőn az uraság robottyán szántanak, azon napokon az uraság magáébul mindenkor füvellőt assignai nékik. Valami eladni való jószágok vagyon, azt Sopronban szokták hordani, kit is hozzájok nígy mérföldnek tartanak. Vizes esztendőkben a' mezei termísekben, '

s ma Csernelházadamonya (Vas megye) része