Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

Répczének megáradása pedig és kiöntíse ríttyeikben károkat szokott okozni. Minthogy erdejek nincs, a' tűzre való fát pínzen szerzik, az épületre valót az uraság maga adgya, és abbul építik és tatarozzák házokat. V. Minémü szántóföldeket [bírnak], és hány holdbul és köbölbül állók légyen[ek] kinek-kinek birtoka alatt, annak száma a' submittált conscriptióbul ki fog tetszeni, úgy rítjei is, a' melylyen sarjút is kaszálhatnak. VI. Minemű és hány napbul álló robotot szolgál ki-ki, föllebb írt harmadik punctum megmutattya, melly robotjokat nem másként, hanem elmeneteleknek] és visszajöveteleknek belészámlálásával szokták véghez vünni. VII. Kilencedet mind a' koráig nem füzettek, úgy szomszídságban lévő uraságok jobbágyi [hogy] kilenczedet adtak volna, nem tudgyák és nem is hallották. Ez üdéig se termíszet szerint, se pedig kíszpínzbül álló ajándíkkal az urokhoz nem voltak, nem is kívánt soha semmit is tülök. VIII. Ezen hellysígben Csernél László uram részírül vagyon egy puszta házhelly, a' mellybül is circiter már esztendeje miulta az gazda kiholt. IX. Egyen kívül az többi örökös jobbágyi kötelessíggel viseltetnek az urukhoz. Horváth György eskütt X. Kiss György X. A vármegye által kiküldött összeírok Kajdácsy Sándor alszolgabíró és Hegedűs Ferenc esküdt. [Csernelháza, 1767. június 19.] Jelzete: MOL C.59.3141.cs.38.sz. 23. CSORNA A. A hercegség jobbágyai I. Urbáriumunk nagyméltóságú herczegi háztul még in anno 1755 kiadatott.