„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

vasútra szállítása, valamint a vasúton külföldre elszállítás költségeinek lehető' redukálása, a fuvardíj kedvezmények útján. A forgalmi adó elengedésére feltétlenül szükség van, mert az Ausztriába való bevitelnél az elvámoláskor 5 % forgalmi adó fizetendő; ha tehát nálunk a 3 % is fizetendő, akkor ez a két forgalmi adó összesen 8 % az állatkivitel rentabilitását teszi illusorissá és a csempészésre kényszeríti a határszéli lakosságot. Ugyancsak csempészés megakadályozása érdekében van szükség az egyéb illetékek (:kultúrilleték, vámkezelési díj, vásári díj:) elengedésére, illetve csökkentésére is, azért, hogy a gazda tényleg ne csak költségek fizetése, hanem a két ország között az ő javára fennálló árkülönbözet elérhetése céljából, keresse fel ezt a vásárt. A fuvardíj-kedvezmények nyújtására feltétlenül szükség van azért, hogy a nem közvetlen környékbeli gazdaságok is felkereshessék ezt a vásártartó helyet, amit azonban tenni csak akkor fognak, ha a költségek arányban állanak azon árkülönbözettel, amelyeket Sopronban elérni tudnának, ami azonban ma nincsen meg. A soproni vásárról Ágfalva határállomásra való szállítás költségei ugyanis ma nagyobbak, mint a határállomásról Wienbe való felszállítás költségei. Ezen anomáliák megszüntetése tehát elkerülhetetlenül szükséges már csak azért is, mert Sopron városának létérdeke, mint határszéli városnak, hogy a tőle elszakított burgenlandi területekkel, régi kereskedelmi összeköttetését továbbra is fenntarthassa, mert a jelenlegi viszonyok mellett, minden ottani kereskedelmi cég és vállalat, a tönk szélére jut. Budapest, 1925. április hó 25-én. dr. Thurner Mihály s.k. Sopron szab. kir. város polgármestere 24. JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG TISZTÚJÍTÓ ÜLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVÉBŐL, THURNER MIHÁLY BESZÉDE. SOPRON, 1929- DECEMBER 10. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Hálás szívvel mondok köszönetet a magam és tisztviselőtársaim nevében azért a kitüntető bizalomért, amely lehetővé teszi nekünk, hogy Sopron szab. kir. város szolgálatában helyeinken maradva dolgozhassunk Sopron javára azoknak a terveknek a megvalósításán, amelyeknek véghezvitelét a kegyetlen sors ezernyi csapása meghiúsította. Ebben az ünnepi pillanatban a kötelesség parancsát és szívem ösztökélését követem, mikor megköszönöm a főispán úr ő méltóságának hozzánk való jóságát, amellyel a szülővárosának felvirágoztatására irányuló törekvéseinket és munkánkat nemes szívének teljes melegével támogatta mindenkoron.