„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

Az árdrágító uzsoráját, mint a háború sújtotta társadalom ellen irányuló sú­lyos bűnt éber figyelemmel fogom kísérni. A háború felforgatta a társadalmi osztályokat; új csoportosulások várhatók. Új gazdagok és szegények mutatkoz­nak. A középosztály tönkrement. Míg a mezőgazdák soha nem remélt jóléthez jutottak, megerősödve, megújhodva, adósságaiktól megtisztulva kerülnek ki a háborúból; míg egyes alkalmi vállalkozók és ügyes spekulálók a háborús kö­rülmények szerencsés, néha kegyetlen kihasználásával óriási vagyonokat gyűjt­hetnek: addig a munkások, a szellemi munkások és a napszámosok egyaránt, majdnem kivétel nélkül elmerülnek a háborús élet vergődéseiben. Az ipar és kereskedelem egyes ágai megbénultak: művégtagokra, mankókra szorulnak, hogy boldogulások útján ismét előbbre juthassanak. Ha hazánk közművelődése és közgazdasága terén városunknak szerepet akarunk biztosí­tani: gondoskodnunk kell az ipar és kereskedelem terén dolgozók kiképzésé­ről. Az iparoktatás terén fokozottabb tevékenység válik szükségessé, mert a há­ború egyrészt félbeszakította az iparos segédek kiképzését, akik fiatalon elmen­tek a műhelyből a harctérre és oly korban fognak visszajönni, amikor már csa­lád alapítására gondolnak és hiányos ismeretekkel műhely megnyitására szán­ják el magukat; másrészt annak a sok kiváló szakembernek a pótlásáról is kell gondoskodnunk, akik már nem fognak visszajönni, mert hősi sírban alusszák örök álmukat. Hogy helyes iparpolitikát csinálhassunk, szükségünk van arra, hogy a város rendelkezhessen a villamos erővel. A háborúban összegyűlt új vagyonok elhelyezést keresnek: ezt az alkalmat meg kell ragadnunk, hogy gyári vállalatokat ide édesgessünk. Ha erre kedvező földrajzi fekvésünk nem elegendő, megokolt esetekben áldozatoktól sem sza­bad visszariadnunk. Nem szabad szem előtt tévesztenünk, hogy ha a háborúról a várva-várt békére való átmenet idejét elszalasztjuk, lemaradunk a városok versenyében, mert a már lekötött tőke később nem lesz hajlandó megmozdul­ni, helyet cserélni. Az átmeneti gazdaság idején a kisiparost hajtógépek és más korszerű szer­számok adományozásával kellene támogatnunk, vagy legalább hitelt biztosíta­nunk neki, hogy versenybíró műhelyt rendezhessen be magának. A kisiparosok anyagszerző szövetkezetei is megérdemlik a hathatós támogatást. Mihelyt lehet, vissza kell állítanunk a kereskedelem szabadságát. A háború sok baja közül a legveszedelmesebbek a népbetegségek, amelyek nemzedékek boldogulását teszik lehetetlenné. Az orvosi tudomány vívmányaival felszerelve kemény munkára kell felkészülnünk, hogy a nemzetpusztító csapásnak gátat vethessünk. Meg kell építenünk a sokszor sürgetett fürdőt és ha gőzmosóval kapcsolato­san állítjuk fel, olyan jövedelmezőségére számíthatunk, hogy nem leszünk kénytelenek az angol városok példájára fürdőadót kivetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom