„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Kubinszky Mihály: Sopron építészetének alakulása Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején

építészet művelői között jelentős felfogásbeli különbségek vannak: Míg Füredi Oszkár inkább a radikálisabb, a Bauhaus szelleméhez kötődő architektúrát képviseli, amit a mindenáron lapos-tető, és a szögletes nyílások jellemeznek, addig a többiek a magyar nép hagyományaihoz és a helyi közönség ízléséhez közelebb álló motívumokkal - árkádívek, összetett tetőidomok - gazdagították épületeiket. Híven tükrözi ez a kettősség a korabeli magyar építészetben 1940 körül kibontakozó hasadást, azzal a meghatározó különbséggel, hogy Sopronban egyik irányzat sem ment a bírálható végletekig. A húszas évek középület és lakóházépítései A Thurner Mihály hivatalbalépését követő első jelentős városi épület a PÉNZÜGYI PALOTA, mely az 1924-1925-ös években épült fel. A főispán a thj. városi közgyűlésen bejelentette, hogy ezzel az épülettel a kormány a népszavazást is kívánja honorálni.

1 Tervezői Zobel Lajos és Exler Jenő budapesti építészek, a kivitelező - mint megannyi korabeli soproni épületnél - a helybeli Boór Gusztáv. A pénzügyi igazgatás székházát a város eredetileg a Várkerületen, a Paprét felé nyitandó új utca (a későbbi Árpád utca) sarkára kívánta építeni. Ettől azért tekintett el, mert itt több lakóépületet kellett volna kisajátítani és elbontani. Nagy szükség volt az építőipar foglalkoztatására is, erről tanúskodik a kormányhoz történt felterjesztésről az 1923. okt. 4-i közgyűlés jegyzőkönyvében szereplő megállapítás: „A trianoni békekötés óta Sopronban az ipar és kereskedelem teljesen a tönk szélére jutott. Iparosaink és kereskedőink, akik korábban az egész burgenlandi területre is dolgoztak és ehhez való mérvben rendezkedtek be, munkaalkalom és kereset nélkül állanak, napról-napra hangosabb lesz a jogos panaszuk, hogy itt megélni nem tudnak." Thurner Mihály polgármester az építkezés során 1924 őszén kérelmet terjesztett a minisztérium elé, hogy az épületre még egy emeletet húzzanak rá, amivel a 2 méteres párkánymagasság-különbség „esthetikai hátrányait" is ki lehetne küszöbölni de főleg a városban még sok helyütt lakásokban elhelyezkedő állami hivatalokat ide lehetne összpontosítani. Ez a lakásínségen is segítene. Dr. Bud pénzügyminiszter az anyagi erők hiányára hivatkozva a kérést azonnal visszautasította. A pénzügyi palota neoromán stílusú, ami ezekben az években középületeknél országszerte kedvelt volt (zalaegerszegi vasútállomás, pécsi internátus, stb). A homlokzatok rizalitokkal tagoltak. Az épületet a felhagyott régi evangélikus temető helyén létesítették, melyet a városnak a terjeszkedése már korábban kiszorított az Erzsébet utcából. A Kiss János utcát most nyitják. Az építkezés során a várostól 450 rn terméskövet is vásároltak. A Pénzügyi palota, a csak néhány évvel később épített Hárs György féle nagy lakóházzal a két háború közötti első nagy városképi előrelépés, mintegy rögzíti az Erzsébet utca szerepét a belvárosnak a Lövérek irányába történő „nyitásához". Ahhoz a gondolathoz csatlakozik, hogy a Lövérek felé a vasút felett biztosított egyenes tengelyű összeköttetést architektonikusan is hangsúlyozni kell. Kár, hogy ez az összeköttetés, az e célból tengelybe helyezett mai József Attila úttal, máig sem jött létre.