Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

1552. szeptember 24. 155. (I. 183-184.) Zeiner Kristóf hagyatékának megosztása özvegye és gyermekei között. A Zeiner Kristóf özvegye Margit, panaszos, valamint előbbi feleségétől, Ágotától származó gyermekei, Erzsébet és Veronika közötti vitában az özvegy hozományában, hagyatékában és nászajándékában megkárosítottnak érzi magát. A tanács a következő határozatot hozta: Az özvegy kielégítésképpen kapja meg a következőkben közölt'ingatlan és ingó javakat: A Schützner Mátyás és Schlesinger György házai között álló ház negyed részét és az ingóságok negyedét. Az ellenfél elrejtett ingóságokat említett, ezeket előadva belőlük a méltányos részt megkapja. Jusson neki a szőlő az Auer-dűlőben, ugyanitt egy rét szabadon, azután a rákosi malom negyede. A Scheiben-dűlőben lévő szőlőskert után 10 font dénárt kapjon, amit Zeinerrel közösen fizettek, azután a Beldles-beli gyümölcsöst, amely után igazolása alapján 13 font dénárt fizetett, noha az ellenfél jelentése szerint az nem tett ki többet 11 font 5 solidus 10 dénárnál, amint több igazolásból kivehető. A pajta és a másik kert, s minden egyéb ismert és bizonyítható javak maradjanak meg Margitnak haszonélvezetként a városi jogszokásnak megfelelően. A javak maradjanak művelés alatt. Az adósságok a megosztatlan ingóságokból fizetendők meg. Minden szőlőt, akár örököltet, akár közös tulajdonút, amelyeket Zeiner hátrahagyott, ebben az esztendőben egyben kell leszüretelni, s az így nyert bor negyed részét kapja meg az özvegy az adósságok megfizetése után. Ami a javakból visszamarad, az szabadon Zeiner Kristóf legközelebbi örököseié, Erzsébeté és Veronikáé. 1552. szeptember 28. 156. (1. 180.) Ujabb döntés a harmincadhivatal tisztviselői, valamint Kaufman Lipót és Gartner Detre között keletkezett nézeteltérésben. A soproni harmincadhivatal tisztviselői és a két nevezett soproni polgár között lovak eladása, valamint a harmincad lefizetése nélkül történt csempészése miatt kialakult vitában korábban kiadott határozatot nem teljesítették. Mivel a harmincadhivatal alkalmazottai új bizonyítékokkal nem szolgáltak, a polgárok a vádak alól felmentést kaptak. 1552. december 5. 157. (I. 181-182.) ítélet Fischer Zsigmond belső tanácsos (Ratsfreundt) és tűzkárosult társai, valamint Grünwald Kristóf közötti vitában. Fischer Zsigmond és tűzkárosult társai panaszosok Grünwald Kristóf kihallgatását követően állítsanak tanúkat az igazság kiderítésére a nézeteltérésben, amely szerint Grünwald házában fényes nappal, déltájt tűz ütött ki, ami a panaszosoknak kárt okozott, s ezért Grünwaldtól kérik annak megtérítését. Panaszolt bocsánatot kért távolléte, s amiatt, hogy maga, vagy övéinek hanyagsága miatt a tűz keletkezett. Ellenvéleményét a bírósági rendszabály szerint meghallgatták és értelmezték. Mivel a panaszosok tanúinak vallomásaiból nem lehet tisztán kivenni, a tűz Grünwald, vagy övéinek hanyagságából keletkezett-e, határozatot hoztak: Grünwald Kristóf köteles, mivel a tűz az ő házában ütött ki, a panaszosoknak két részletben 125 fontot adni. Az első részlet Gyertyaszentelő (február 2.) napján esedékes, a második a legközelebbi böjti országos vásár alkalmával. Ha Grünwald az egész összeget lefizette, maradjon mentes minden követeléstől most és a jövőben.