Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

A beadvány nyilvános felolvasása után Sailer szószólója útján megjegyezte, hogy a beadvány inkább a tanácsot illeti, mint őt. Ha a panaszosok komoly váddal illetnék, kiállna magáért. A panaszosok követelésük sürgős végrehajtását kérték, vagy írásbeli igazolást kívántak. Sailer tagadta, ami a királyhoz benyújtott kérvényben, az arra érkezett rendelkezésben és a legújabb beadványban foglaltatik, s a tanácsnak sincs egyéb értesülése, minthogy Sailer jelenlegi feleségével az egyházi hatóság engedélyével és ítéletével él házasságban, bár a helyzet alakulásáról, alapos tapasztalat hiányában, biztosat nem lehet tudni. Ezért a rendeletben előírt büntetést most nem foganatosítják. A panaszosok adjanak be újból kérelmet, amelyre - a másolat átvétele után - Sailer adja meg válaszát. A tanács azt követően a többször említett királyi parancsnak megfelelően ítélkezik majd. A panaszosok vádjukat elejtették. 1540. március 1. 43. (I. 70-71.) Mestery János Gering Elekkel szembeni követelése. Mestery János Ikervárról megjelent Sopron város tanácsa előtt, s előadta, hogy Gering Elek jelenlegi városbíró tárgyalt vele Sopronban arról, vásároljon neki néhány sertést. Gering a legutóbbi Mikulás napon (december 6.) leküldte szolgáját hozzá azzal az ismételt kéréssel, hogy vegyen számára néhány sertést, árukat megadja majd Sopronban. Ezt követően megvásárolta hitelre az állatokat és azokat Gering nevében, a város kiváltságára, vámmentesen nevezett házába terelte. Gering vele szemben itt ellenségesnek mutatkozott és annyira felhúzta, hogy a sertéseket Bécsújhelyre, onnan pedig egy részüket ismét haza hajtotta. Az elhullás és a vám okozta kárának, 50 magyar forintnak megtérítését kéri Geringtől. Gering közli, valóban beszélt a vásárlásról Mesteryvel, kérve, hogy a sertések öt évesek legyenek, s darabszámuk mintegy tizenöt legyen. A házába terelt sertésekről megállapította, hogy nem öt esztendősek, hanem másfél-két évesek és túl sok van belőlük. Arról nem volt szó, hogy Mestery hajtsa el azokat. Amikor egyezségre akart volna jutni, az állatokat már elhajtotta, mintegy saját tulajdonaként. így nem tartozik a kárt megtéríteni. A tanács ilyen értelmű határozatot hozott, felmentette Geringet a követelés teljesítése alól. Ugyanakkor figyelmeztette, ha a város a vámmentes hajtásból a vámokon és harmincadhelyeken kiváltságaiban károsodnék, azért a felelősség és a kár megtérítése őt terheli. A továbbiakban tartózkodjék a város kiváltságainak károsításától. 1540. március 5. 44. (I. 69.) Megegyezés a fertőmeggyesi Pinter György és sógornője között örökségükről. Pinter György és testvérei, valamint Pinter András özvegye megjelentek a városi tanács előtt, s a panaszosok állítják, hogy elhalt András testvérük, aki a gyámjuk volt, az őket illető vagyonrészt magához vette, a testvéreket viszont nem elégítette ki. - A tanács határozata: a panaszosok akkor, amikor bátyjuk eladta örökrészüket, már nagykorúak voltak, s a dolgot hallgatólagosan tudomásul vették. Azt sem tagadják, hogy valamelyest részesültek hasznából. Állításukat nem indokolják kielégítően, így az özvegy mentesül a panasz alól. Az is kizárt, hogy fiatal sógorának, Ulriknak .a sajátjából 3 font dénárt adjon. Az özvegyi haszonélvezetet illetően a fertőmeggyesi házat tartozékaival együtt, valamint az l/ló szőlőt a Wiesenben pártatlanul fel kén becsültetni. Az örökség az özvegyé marad, a két fél pedig legyen meg örök időkre békességben, egyezségben.