Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

1540. május 14. 45. CI. 71-74.) Gering Elek és az erdőtűz a Várison. A tanács a saját elhatározásából és a városi közgyűlés Szent Márk napi (április 25.) megfontolása alapján maga elé rendelte Gering Eleket és elébe tárta, hogy a közelmúltban a Várison keletkezett nagy tűz az ő gesztenyéséből indult ki. Mivel a kár igen nagy, megtérítését kívánja. Gering válasza: Nem tagadja, a tűz az ő gesztenyés kertjéből kiindulva keletkezett. A tüzet azonban János nevű jobbágya és egy napszámos okozta, akik a gesztenyésben bérért faritkítást végeztek, s a fát nem az ő szándéka szerint és utasítására vitték ki. János a tűzről említést tett, mondván, hogy az összehordott irtásfát el kellene égetni, ő azonban veszélyesnek vélte azt, mivel ha a tűz az erdőt elérné, az okozott kárt meg kellene térítenie. A tűz elharapódzását követően jobbágya és a napszámos megszöktek. Kérte, ne büntessék meg jogosulatlanul. Az időközben visszatért és Gering feljelentése alapján fogságban lévő János ellenválasza: Geringnek a faégetéssel szemben tanúsított vonakodására megnyugtatásként azt válaszolta, azon lesz, hogy minden igyekezetével elejét vegye a kárnak. Erre Gering utasította, másnap reggel vigyen ki tüzet és égesse el az irtásfát. Attól tartva, hogy nem teljesíti e kötelességét, napszámbérét sem akarta előre kifizetni. Reggel a napszámossal kanóccal tüzet vittek magukkal, s miután Gering az irtásfarakás és az erdő közti terület egy részét kiüríttette és megnyesette, meggyújtották a farakást, amely először nem akart tüzet fogni. Végül nagy szél támadt, s akkor a tűz fölött elvesztették az uralmat. Félelmében elszökött. Mivel a tűz elhárítása érdekében a legnagyobb igyekezettel járt el, reméli, nem kap büntetést. A tanács ítélete: Geringnek, mint városbírónak a rossz hírre embereket kellett volna előteremtenie, s kirendelnie, hogy a tüzet eloltsák, de legalább a nagy kártól megóvják az erdőt. Gering egyezzék meg a várossal a kárt illetően. János jobbágyot felmentik. Gering belenyugodott az ítéletbe. 1540. június 4. 46. (I. 74-75.) Schuster György pozsonyi polgár soproni rokonsága. Tölti Mihály soproni városbíró, Kerschengraf Bálint és fitestvére, pozsonyi Schuster György árváinak, valamint a Greisser testvéreknek, Mihálynak, Bálintnak és Andrásnak meghatalmazottjaként előállított tanúk nyilatkozatai néhai Pesserer György patkolókovács első felesége, Weber Pál leánya Magdolna hátrahagyott vagyonáról, hozományáról és legközelebbi hozzátartozóiról: Első tanú Schürenbrand Bertalan soproni polgár: Schuster György és Magdolna, Pesserer György első felesége apai részről édestestvérek. Az apa Weber Pál soproni polgár, az anya Rádlerné. György anyja Rádlerné előtt volt Weber felesége, nevét nem tudja. Második tanú Jäger György soproni polgár: Magdolna néhai Weber Pál leánya és Pesserer György felesége volt, hozományként két szőlőt vitt a házasságba, egyet a Neubergben és egyet a Glaserben. Rokonságáról nem tud mit mondani. Harmadik tanú Kolnhofer István soproni polgár: pozsonyi Schuster György Weber Pál fia, Magdolna pedig leánya volt, de más-más anyától származtak. Magdolna Ilonával, Greisser Jakab feleségével származik közös anyától, mégpedig Rädler Jánosnétól. Negyedik tanú Wülfing Bertalan soproni polgár: mint előbbi. Ötödik tanú Kaschauer András soproni polgár: a rokonságot illetően nern tud semmit, annyi ismeretes előtte, hogy Pesserer György egy időben fiát Mátét, anyai örökségében