Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

elé. Nem irredenta szólamokat hangoztatott, hanem azt a meggyőződését hirdette, hogy a részekre szakított magyarság egybekovácsolódik. Csak egyetlen testvére van, az egyetemes emberiség. Az öt felé szabdalt testből öt magyarság lett, s mindegyik rész megtanul dolgozni, egymást megbecsülni és külön tudományt, külön irodalmat termel ki önmagából, különösen Erdély". Az 1927. február 25-i estre eljött felesége is: Simonyi Mária, a Belvárosi Színház kitűnő színművésznője is. Elmondta Móricznak „A gyermek hazamegy" c. versét, majd az író „Két nemes állat" c. humoros novellájával tette teljessé a szerzői estet. Móricz Zsigmond Babits Mihállyal vállalta a Nyugat szerkesztését, és folyóirata érdekében propaganda — körútra indult. így jutott el ismét Sopronba. 1930. március 22-én Móricz Zsigmond bemutatta a „Kivilágos kivirradtig" című regény egy részletét, Babits Mihály és Gellért Oszkár versekkel szerepelt, Nagy Endre egy csevegését mondta el szellemesen, végül Simonyi Mária művészi előadásban Ady Endre, Babits Mihály és Gellért Oszkár néhány versét mutatta be. Móricz Zsigmond, az Irodalmi Kör meghívására 1937. november 6-án szerepelt. Jóízű novelláját olvasta fel azok emlékezetére, akik barátai és írótársai voltak (Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád), és beszélt az irodalom nemzetformáló erejéről. Móricz Zsigmond a falukutatás élén állt, ésa mozgalom keretében a fiatalságba vetette minden reményét, amely a szellemi harcra kész. volt. Elég utalni a reformátusok SDG köreire, a balatonszárszói konferenciára... Sor került az író 1940. február 5-i soproni látogatására, amikor a diákoknak a magyarság nagy sorskérdéseiről beszélt, a népfőiskolákról, a nyugati mintájú szövetkezetekről, a kertgazdálkodásról, a népnevelésről, a földreformról és a tanító hivatásáról. Móricz Zsigmondot Sopron szerette és megbecsülte. Az Irodalmi Kör 1943. május 13-án emlékezett meg róla ünnepi est keretében. Akkor már halott volt. Dr. Ruhmann Jenő jelölte meg helvét a magyar irodalomban. A kegyeletes megemlékezés egyik legszebb megszólalása volt Móricz Virág elbeszélése apjáról: ahogyan a gyermek látta. Ennél igazabb és hűségesebb tükör nem is lehetett. Gyermeki áhítattal készült a kép a családapáról, a színes hétköznapokról és a leányfalui kertészkedésekről. Mohácsi Jenő, A Tűz című folyóirat szerkesztője 1924. ápr. 5-én egy kedves novelláját olvasta fel. Schöpßin Aladár, a Nyugat egyik vezető kritikusa 1924. november 29-én az új magyar irodalomról tartott szabadelőadást. Laczkó Géza, édesanyja Sopronban is élt mint színésznő. „Noémi fiai" című regényében édesanyja soproni életéről is írt. 1928. március 28-án a rómaiak, görögök, normannok kultúrájáról beszélt. Arról is, hogy a világon mindenütt ismert a magyar név: írók, mérnökök, színészek... által. Az 1923-1939. közötti időben a Pesti Napló szerkesztője volt. Karinthy Frigyes, 1917. december 15-én szerepelt először a Soproni Gyermekbarát Egyesület jótékonysági estjén. Mókás-tréfás kedvét jegyzték meg, míg 1932. január 21 én a humoristát. A „Szélhámos" c. szatirikus novelláját olvasta fel, majd sokat derült a közönség, a „szavalóiskoláról" tartott humoros előadásán. Azt a „görbetükröt" amit a közönség kapott, jobb volt tréfásan és humorosan elütni.