Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

Tersánszky Józsi Jenő, 1947. október 8-án a kultuszminisztérium soproni műsoros estjén egyik elbeszélésével szerepelt. A második nemzedék költői: Szabó Lőrinc, 1925. január 24-én a háború utáni magyar irodalomról tartott szabadelőadást. — 1939. december 20-án a műfordításnak azt a lényegét ismertette, hogy átültetéskor a maga nyelvén újat teremt. Előadását néhány francia költő versével, az ,Ahogy tetszik" című Shakespeare vígjáték s a „Machbeth" egyes részleteivel egészítette ki. A műsor második részében a Lóci-eiklus verseiből adott elő. Reményik Sándor, hivatásának tartotta az erdélyi magyarság kultúrájának őrzését és ápolását. Ezért rendkívüli tekin télye és nagy népszerűsége volt. — 1936. március 7-én az „Elpártolt liliomszál," „Pctrovics ítél," „Ahogy lehet..." c. költeményeit mutatta be; 1941. január 27-én idealizmusából és vallásosságából eredő verseit mond ta el, majd 1943. március 20-án Járosi Andor életéről és munkásságáról emlékezett meg. Fekete Lajos, versei a jugoszláviai Kalangya c. folyóiratban jelentek meg, valamint a Dél-Bácska c. lap munkatársa volt. Tömören megfogalmazott versei a kisebbségi sorsot, a természetet, a szerelmet, a családi élet melegét és a világ közönyét fejezik ki. — 1936. november 14-én a „Vassal és fohásszal" című verseskötetéből adott elő. Banális János, versei a Nyugatban, az Erdélyi Helikonban és a Pásztortűzben jelentek meg. — 1936. november 14-én „Föld a párnám" című kötetéből adott elő. Keresztúry Dezső, költészete a dunántúli hagyományok vonzásában fejlődött. Szerkesztőjevolt „A német irodalom kincsesháza" című antológiának. — 1942. február 2-án a rádióban meleghangú előadást tartolt: „Sopron a magyar szellemi életben" címen. A második világháború után — mint miniszter — nagy szerepet játszott a demokratikus művelődési politika kialakításában (VKM-1945-1957). Személyesen résztvett 1946. április 29-én az Irodalmi Kör estélyen, majd 1947. október 8-án megrendeztette a kultuszminisztérium soproni műsoros estjét. Tompa László, költészetét a nemzetiségi sors és az erdélyi valóság élménye szőtte át. A nacionalizmustól men tesültésszcmbefordult a fasizmussal (Hol vagy ember?— 1940.). — 1942. április 12-én értékes költészetének legszebbjeit mutatta be. A második nemzedék írói: Szerb Antal, a Nyugat stílusegységénck híve volt. — 1925. január 24-én az „Ajándok mátkasága" című novelláját olvasta fel. Makkal Sándor, bölcsész, erdélyi református püspök, 1936-tól debreceni egyetemi tanár. — A kiutal kereső fiatalság ésértelmiség számára akarta elfogadhatóvá tenni Adyt (A magyar fa sorsa). A társadalom problémáira a történelemben keresett megoldást. — 1937. február 27-én „Zrínyi izencte" címmel tartott elődást. — 1943. március 20-án Reményik Sándorról szóló tanulmányát Kuszák István olvasta fel.