Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

A harmadik nemzedék írói és költői: Ignácz Rózsa. A trianoni békeparancs után egy nehezen megszokható új téma jelentkezett szépirodalmunkban, a kisebbségi sors, a nemzetiséggé vált magyarok helyzete. A moldovai és bukovinai magyarság életének rajzával ú jat hozott az. irodalomba. — 1942. december 8-án „Családi mondakör" című készülő regényéből olvasott fel három karcolatot. Móricz Virág, a nagy író leánya. „Bukaresti éjszaka" c. elbeszélésével 1936-ban díjat nyert a Nyugat novellapályázalán. — 1943. május 13-án kedves megemlékezést mondott el édesapjáról. Móra Panka (VészitsEndréné),— 1943. október 22-én édesapjáról, Móra Ferencről emlékezett meg. Csathó Kálmán, művei a szórakoztatás céljait szolgálták, felhasználva ebben az „urbánus" szellemei is. A Nemzeti és a Vígszínház színdarabjait sorozatosan játszotta: „Te csak pipálj, Ladányi!" (1916), Az új rokon (1922), Az év leányom nem olyan (1935).... 1937. április 17-én a „Bicikli" c. elbeszélésével a falu érdekes rajzát adta. Jankovich Marcell, a pozsonyi Toldi Kör elnöke. Sokat utazott, lírai szépségű útirajzokat adott. -— 1941. március 1 -jén három elbeszélését olvasta fel. Csurka Péter, füzetes regényeivel a szórakoztató irodalmat szolgálta. — 1943. novem ber 12-én egy rézkarc szerű novelláját mutatta be. Kolozs Pál, a szórakoztató irodalom ban ért el sikereket. —1943. december 18-án egy elbeszélését olvasta fel. Wass Albert, 1942. április 12-én elbeszélésében szimbolizálta az erdélyi sorsot. Papp Lajos, 1943. november 12-én verseit mutatta be. Ambrózy Ágoston, életrajzi regényei népszerűvé tették. — 1942. december 8-án verseivel szerepelt. Falu Tamás, 1930. október 23-án költeményeiből adott elő, és egy novellájával aratott sikert. Szegváry Mihály, 1941. december 18-án egy elbeszélését olvasta fel. Gedényi Mihály, 1943. december 18-án egy elbeszélését olvasta fel. Az avantgárdé törekvések képviselői: Szabó Dezső, arra törekedett, hogy a Nyugathoz képest ú jat alkosson. Paraszti mítoszával a népi írók ellentmondásoktól teljes munkásságához nyitott utat. — Parragi György — 1927. április 24-én szabad előadást tartott Szabó Dezsőről, az íróról és emberről. Dsida Jenő, 1934. február 25-én avantgárdé hangnemű, expresszionista stílusú verseivel szerepelt.