Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Dominkovits Péter: Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez)
Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez) Az 1980-as évek jelentős változásakat hoztak a korábban távoltartással kezelt kutatási terület, a késő feudális, kora újkori nemesi társadalom feltárásában, A megnövekedett érdeklődés a megyei nemességre irányult. Az eltérő forrásadottságok alapján elsősorban a nemesi családok gazdálkodásáról nemesi communitas-ok igazgatásáról, gazdasági tevékenységéről, a differenciált vármegyei nemesi társadalom bemutatásáról születtek immáron nagyobb számban feldolgozások, forrásközlések. E munkák földrajzi kerete a vizsgált család birtokainak kiterjedése, a konkrét nemesi község, s többnyire a történeti megye határa. 1 ) Egy adott megye nemességének településenkénti, kistájon belüli kistájak, illetve megyékközötti rokonsági, birtoklási kapcsolatainak fontosságára Ugocsa példáján már Szabó István is rámutatott, 2 ^ miként a genealógiai tanulmányok is a törvényhatóságok határain túllépő vizsgálat szükségességét jelezték. 3 ^ Az 1549-es rovásadóösszeírást Sopron megyére elemző Maksay Ferenc a Chernél, Káldy, Kisfaludy, Laky, Ostffy családok ismertetésénél hangsúlyozta; ezek nem a vármegye, hanem egy nagyobb régió, a NyugatDunántúl középbirtokos famíliái. 4 ^ A kor birtokviszonyait országos gyűjtésben megadó kézikönyvből kitűnik; Akacs Antal, Kisfaludy Pál, Mcstery György Niczky Gáspár, Ostffy Domokos, Jakab és Tamás etc. Sopron és Vas, Chernél Ambrus, ákosházi Sárkány Antal Sopron, Vas és Zala megyék birtokos nemesei közé tartoztak. 5 ^E családok közvetve vagy közvetlenül Nádasdy, Batthyány servitorok sorában voltak, illetve azokhoz őket rokoni szálak fűzték. Többen közülük vármegyei tisztségeket viseltek. ^A nyugat-dunántúli nemesség megyehatárokon túlmutató birtoklására, s családi, rokoni szálakkal egymáshoz kötődő famíliáira, tisztségviseléseikre, se struktúrát csak stabilizáló külső fenyegetésre, a török veszélyre nagyon sok adatot adnak Győr, Sopron, Vas, Zala megyék eddig megjelent XVI-XVII. századi közgyűléseinek regesztakötetei is. 7 ^ A török kiűzése, a Rákóczi Ferenc vezette rendi, függetlenségi harcok utáni XVIII. századi birtokos nemességet vizsgáló Wellmann Imre hangsúlyozta a szomszédos vármegyékbe történőátbirtoklások gyakoriságát, kis és középbirtokok földrajzi szórtságát. 8 ^ Ez a szétszórtság nemcsak megyék illetve települések között, hanem településen belül is érvényes példáimra is. Az úrbéres birtokviszonyok elemzésével az 1-100 hold úrbéres birtokkal rendelkezőket a kisbirtokosok, a 100-1000 hold úrbéres birtokállománnyal bírókat a középbirtokos nemesek közé sorolta. Kategorizálását e dolgozat is alapul vette, s mint a példákból is kiderül, a birtokos nemesség az úrbéres birtokállomány mellett jelentős allodiális területekkel is rendelkezett, s olykor a családi származás, hivatali rang, a tekintély is kiemelhetett, elhatárolhatott csekélyebb fekvőbirtokkal rendelkező nemeseket a kisnemesek tömegétől. 9 *
