Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Dominkovits Péter: Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez)
A köznemesség társadalmi jelenségeinek közigazgatási határokon felül álló feltárása az elkövetkező kutatások feladata, fontosságát, lehetőségeit kiválóan mutatja Szíjártó István tanulmánya is, aki a XVIII. századi Somogy megyei köznemesség társadalmi kapcsolatait, szétszórt birtokaink térbeli elhelyezkedését elemezte. 1 * E dolgozat is, mely egy folyamatban lévő anyaggyűjtés első „állomása", ezen kutatási irányt kívánja folytatni, kiindulópontjául a XVIII. századi Sopron megyét választva. A dunántúli vármegyék úrbéres birtokviszonyait bemutató kézikönyv és adattár birtokosok szerinti összesítése kiválóan jelzi a több megyében birtokos családokat, az úrbéres birtokok nagyságát, törvényhatóságonként! elhelyezkedését. Sopron megye nemességéből kiindulva —a Győr, Somogy, Tolna, Veszprém, Zala megyei birtokokról el nem feledkezve— dominanciájával kitűnik a szomszédos Vas megyével való kapcsolat, az átbirtoklások sokasága, mely cseppet sem egyoldalú jelenség! ^A két megyében birtokos ncmescsaládok gyökerei eltérőek; közülük egyesek (Kisfaludy, Ostffy) a Mohács előtti Vas és Sopron megyék birtokosai közé tartoztak, e megyékben hivatalokat viseltek, mások a XVI-XVII., XVIII. század eltérő irányú, oku nemesi migrációi folytán szereztek itt birtokokat, melyeket megtelepedésüket követően gyarapították. így a Ráltkyak Zalából a Barthodeiszkyek Morvaországból kerültek e vidékre. A két megye armalista, curialista, possessionatus nemesekkel sűrűn lakott határterületén az. átbirtoklásokat természetföldrajzi körülmények is segítették; pl. a Repce, Rába hasonló gazdálkodást hozó folyóvölgyei. Az alábbiakban konkrét példákon keresztül mutatom be e vagyonában, befolyásában differenciált nemesi társadalmat, kik között egyaránt találunk katolikus, evangélikus, református felekezetűeket. 13 ^ * * * AII. József-kori első magyarországi népszámlálás a Sopron megyei nemesség lakossághozviszonyított arányát 2,3%-ban adja meg, mely az országos átlag, 4,8% alatt marad. Ha a szomszédos, illetve nyugat-dunántúli megyékre tekintünk azon sáv jelentős részére, mely egykor a török hódoltság és a Magyar Királyság peremterületeként nagyszámú nemességgel rendelkezett, következő arányokat kapjuk: Vasban a lakosság 3,4%-a, Veszprémben 6,7%-a, Zalában 3,5%-a, Győrben pedig 5,2%-a tartozott a nemesi jogállású személyek közé. 14 ^ A Sopron megyei nemesi társadalom differenciáltságát jelzi; a Mária Terézia-kori úrbérrendezéskor a birtokosok 63,5%-a a megye úrbéres tclkiállományának 1,86%-kával rendelkezett. 100-500 hold úrbéres birtoka 29 possessionalus-nak volt —ők a birtokosok 23%-át alkották—, 501-1000 holdig 5-en birtokoltak —a birtokosok 4%a. 1 ^ Vas megyében 176 birtokos, a világi birtokosok 65%-a rendelkezett 100 hold alatti úrbéres telkifölddel. A 101 -500 holdas úrbéres birtokállománnyal rendelkező középbirtokos nemességbe 58-an tartoztak, a birtokosok 21,5%-a. Míg az előbbiek kezén az úrbéres birtokállomány 4, az utóbbiakén 7%-a volt. 501-1000 hold között 12 birtokost — 4,4%—írtak össze. 15) A Vas-Sopron megyékben birtokos nemesség zöme Sopronban a Repce és a Rába völgyében, a Rábaközben, illetve az Ikva mentén, Vasban hasonlóképp a Repce és Rába völgyében, az Ablánc mentén, és a Kemenesalján rendelkezett birtokokkal.
