Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Kubinyi András: Városaink háborús terhei Mátyás alatt
nak, egynek pedig bárdjának kell lennie. Pozsonynak 1471-ben a török ellen négy szekeret, hat-hat lóval, ugyanannyi gyalogossal és ásókkal kellett küldeni. 31 ^ Mátyás ugyancsak 1471 -ben megparancsolta Brassónak, hogy száz kézipuskát, egy mázsa puskaport, és ezer golyót küldjön. Ezekért annak idején elnyerik rnajd^ „gratiam nostram et favorem". Azaz királyi kegyen és kedvezésen kívül mást nem igér! 2 ^Bártfának 1475-ben egy tűzmestert kellett küldenie. 33 * 1476-ban a szebeni polgármester pajzsok, zsindelyek és szögek szállítására kapott utasítást. 34 * 1478-79 fordulóján a király Geréb Péter vajdával megakarta ostromoltatni a Losonci Bánfiak Sebes, és Drágfi Mik lós Sólyomkő várát. Brassónak e célból 200 gyalogost számszeríjakkal, puskákkal és tarpajzsokkal, valamint két nagy ágyút elég kővel és ágyunként négy mázsa puskaporral 35 *, Nagyszebennek 175 gyalogost fel nem sorolt hadiszerekkel kellett küldeni. 36 * 1481-ben Bátori vajda Ali bég betörése miatt mozgósítja a szászságot. Ezek mellé a nagyszebeni polgármesternek egyegy hofnicát, ill. tarackot, 20-20 kőgolyóval és két mázsa puskaporral kell hoznia. 7 * Egy 1484. október 1-i királyi utasításból tudjuk, hogy Bártfának tűzmestereket kellett Budára küldeni. 38 * Október 25-én a város már kiállít ja a kísérőlevelet két tűzmester, valamint * 39) szolgaik es felszerelésük számara, azaz szinte postafordultával engedelmeskedtek. 'Pozsonytól 1486-ban 20 mázsa puskaport kért a király. 40 * 1487-ben két tűzmestert kért megint Bártfától a király, most azonban ágyukkal és puskaporral együtt, valamint arra utasítja a várost, hogy lássák el őket zsolddal is. 41 ' Természetesen jóval több adat maradt fenn, ezeknek többsége azonban nem részletezi a küldendő fegyverzet, még kevésbé az élelmiszer mennyiségét, így nem ad lehetőséget további elemzésre. Az idézett adatokból annyi nyilvánvaló, hogy a városoknak a később részletesebben tárgyalandó katonaságon kívül —mai fogalmaink szerint— tüzérséget és utászalakulatokat kellett szállítania. Mivel még olyan viszonylag jelentéktelen várostól, mint Bártfától is hol egy, hol két ágyút kért Mátyás, nyilvánvaló, hogy a kb. harmincra becsülhető királyi várostól egy-egy alkalommal legalább 30-50 ágyú jöhetett össze. A királynak természetesen volt saját tüzérsége is 42 *, amit áz is bizonyít, hogy olykor nem ágyút, hanem csak tűzmestert kér Mátyás, ami azt mutatja, hogy több volt az ágyuja, mint az azt kiszolgáló személyzete. Abban viszont nem lehet rendszert találni, hogy mikor és milyen esetben hajlandó az uralkodó megtéríteni a város költségét, és mikor nem. Az esetek többségében a parancsban erre utalás nincs, sőt mint láttuk, olykor a szöveg pontosan igazolja, hogy ez szóba sem jöhet. Mátyás, pl. várleltári adatokkal egybevetve, a városoktól igényelt ágyuk, puskák, ill. puskapor és golyók egymáshoz való aránya lehetőséget ad az akkori fegyverzeti „norma" meghatározása megkísérléséhez. Az uralkodó igénybe vette a városokat fuvarozásra is. 43 * A városok jobbágyai pedig ki voltak téve annak, hogy esetleg munkára hajtják őket. így pl. 1461-ben Újvár (Sáros megye) ostroma alkalmából sáncásásra rendelték ki Bártfa jobbágyait, deácsokat is kellett adniuk. 44 * 1476-ban a brassóiak embereit Törcsvár építéséhez rendelték. 45 ^ 1482ben Mátyás az osztrák háború idején 80 parasztot kér Pozsonytól nyolc napra. 1488-ban pedig az északkeleti városoknak gyűlt meg a baja a király sárosi várnagyával, aki Sáros vára építéséhez rendelte ki a városok jobbágyait. A király azonban ezt eltiltotta. 47 ^ (Nyílván azért, mert eleget teljesítettek neki, és a munkára elég volt a sárosi nemesség jobbágysága.) A várépítési robot más esetekben azonban épp hasznára válhatott a városoknak. A királynak is érdeke volt ugyanis, hogy elsősorban a határ közelében fekvő, stratégiai fon-
