Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Horváth Zoltán: Házi Jenő élete és munkássága, bibliográfia
Benedek Lajos táborszernagy levele (B. 49.), Sopron magyarsága 1943 (B. 53.). Ismertette Schwartz Elemér: A nyugat-magyarországi német helynevek című könyvét is. Schwartz Elemér méltó választ adott — írta — W. Steinhauser azonos irányú dolgozatára. Osztrák részről ugyanis állandóan hangoztatják, hogy a terület — közte Sopron is — ősnémet település, és a lakosság mindig Ausztriához húzott, csak a magyarok erőszakossága miatt nem csatlakozhatott. (B. 27.) Bajorország területén ma is létezik pl. Rohrbach, ahogy a mai Burgenlandban is. A magyar neve Nádasd (Fertő-) 1362-ben, a német 1412-ben fordul elő. Ágfalva, Dág 1194, illetve 1207: Agendorf. Bizonnyal még több magyarországi, illetve burgenlandi helynév is.. .azonosítható" a németországi helynévtárak és Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. (Bp. 1893-1903. IV. kötet) című munkában lévő első előfordulásokkal. A németajkú lakosság általában a tatárjárás után települt be Nyugat-Magyarországra, mintegy menekülve a németországi érett feudalizmus terhei elől. A Nagy Károly-féle frank birodalom „ősi lakosságához" pedig semmi közük sincs. Házi Jenő megírta a Városi Levéltár történetét (B. 7.), a magyar levéltárvédelem és levéltárnokképzés kérdéséhez is hozzászólt. (B. 28. és 52.) Szembe fordult a német expanziós törekvésekkel, a helyi Volksbund szervezkedéssel. Az 1941. évi népszámláláskor figyelmeztette a németajkúakat, hogy ne német nemzetiségűeknek, az ún. Német Birodalomhoz tartozónak vallják magukat, óvta Őket annak következményeitől. Az 1939. évi nemzetgyűlési választásokon a későbbi külügymiszter, gróf Csáki István mellett kortesként agitálva fő érdeme volt abban, hogy a nyilasok Sopronban súlyos vereséget szenvedtek. Csákival annak haláláig, 1942-ig bizalmas kapcsolatban állt. Egyik jeles cikkében (Néhány adat a nyugat-magyarországi horvátokról) valójában Miksa 1573. évi átkos rendeletét tette közzé, amely a török elől menekülő, de kiválóan harcoló horvátok elnémetesítését sugallja. (B. 38.). Nem véletlen tehát, hogy a Gestapo 1944. október 16-án 24 társával együtt túszként elhurcolta, közülük kettőt meggyilkolt. Akitelepítést előíró potsdami határozatokat a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1946ban a magyar komrmánnyal végrehajtatta. A kitelepítésről szóló kormányrendelet nagy felháborodást váltott ki Sopron lakosságában. Az nem csupán a német nemzetiségűek, a Volksbundba és a német hadseregbe belépett lakosok kitelepítéséről intézkedett, hanem a német anyanyelvűekről is, azokról tehát, akik 1921-ben Sopront Magyarországnak megmentették és 1941 -ben, Hitler uralma zenitjén is hűek maradtak. A városi törvényhatósági bizottság küldötteként 1946-ban Házi Jenő tiltakozása a kormány képviselőinél eredménnyel járt; a német anyanyelvűek kitelepítését leállították. A magyar kormány elhamarkodott, a soproni sajátos viszonyt sem mérlegelő intézkedésének oka, hogy Jugoszlávia kormánya által kiűzött „magyar véreinket" akarta elhelyezni. 6 ^ Házi Jenő még 1944-ben megőrzésre átvette a munkaszolgálatra elhurcolt Csatkai Endre adatgyűjteményét, kéziratait, aki visszatérte után elkészítette Sopron város műemléki topográfiáját. Házi Jenő 1943. június l-jétől 1949. december 31-ig a Katolikus Konvent elnöki tisztségét is viselte. Helytörténeti folyóiratunknak, a Soproni Szemlének 1937-1944 között szerkesztőbizottsági tagja volt, a Magyar Történelmi Társulatnak pedig választmányi tagja. Igazi őrzője, custosa volt levéltárának, amelyet mindig „az én lcvéltáram"-nak nevezett. Az átvonuló front viharos napjaiban, 1945-ben, egy percre sem hagyta el, óvta és őrizte.
