Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542
auro). Ez megfelel 1335 font 7 solidus 10 dénár értékű árunak! Következő nap ugyan hoznak be övet, ékességet, ingolstadti posztót és késeket, de kivisznek 76 ökröt 18 forint harmincaddal! Máj. 3-jún. 11 -ig nem működik a harmincadhely, szünetel a behozatal is, a kivitel is. Ezt Szapolyai Istvánnak, Mátyás király ausztriai hercegsége főkapitányának közel egy hónappal a király halála után, máj. 4-én Bécsből Sopronba küldött oklevele világítja meg: aggódik Magyarország és az ausztriai hercegség védelmére tartott hadinépéért (gentes et hwzarones), valamint az ausztriai hercegség városai és kastélyai lakóiért, akiket az éhséggyötör, „mert ti az élelmiszerek kiszállítását nem engedélyezitek (ut ex quo vos victualia huiusmodi déferre non permittitis)\ ezt nem értem, hacsak Ausztriát nem akarjátok Magyarországtól eltántorítani (nisi forte regnum Austrie a sacra corona regni Hungarie cupitis alienare)". Ezeket a túlzóállításokat a főkapitány még tetőzi azzal, hogy a Sziléziából Ausztria védelmére kivont 3.000 zsoldost Sopronban és a vármegyében fogja állomástatni, mivel különben Ausztriában az élelmiszerek hiánya miatt éhen vesznek (quoniam alioquin gentes huiusmodi hie propter defectus victualium fame deperirentur)" (1/6:64). E burkolt fenyegetés ellenére a soproni harmincadhely még 10 napig zárva maradt, szünetelt a kivitel is, a bevitel is: jún. 13-án ismét visznek ki három ökröt, 15-én lisztet, rozsot, 16-án pedig hoznak be sarlót. ' A soproni harmincadhely bezárása nem történhetett Alfoldy Bálin t tudta nélkül, aki ekkortájt tagadta meg a városnak a közteherviselést, de aki a hadiszállításokban is érdekelt volt. Az 1490. évi harmincadjegyzékben számos olyan áru szerepel, mely az 1483-1489. éviben nem fordul elő. 29 ^ Ilyen kivitt áruk: mákolaj, köles(kása), vaj, sajt, tojás, takarmány, ökörborjú, bárány, juh, birka, lúd; ilyen behozott áruk: hering, rák, deszka, kenderfonal, öv, posztók (iglaui, ingolstadti, aacheni, speyeri, görlitzi), arrasi (razy ) gyolcs. Az 1490. évi harmincadjegyzék a soproniak közül név szerint említi a következő árasokat: Gáspár halász (1490-1513), Krautmüllner (1488-1490), Raumensatlel özvegyét (1490-1494), a már említett Steiner Ulrik mészáros apját, Steircr Lénárd mészárost (1482-1518), Stober Jakabot (1488-1495); a kalmárok közül a már említett Joachim Jakabot, a kereskedők közül a már említett Schreiber Mátyást és a már szintén említett Zemper Bálintot. Sopron vármegyéből a hőflányi (Höflein ) Farkast, a kismartoni (Ferrea Civitas) Ulrik mészárost, egy földművest (agricola )ex Frannkhno (Frankenau) /Répcesarud ? Fraknó ?). Ausztriából is jöttek; így pl. Bécsből, Bécsújhelyről a Lajta-menti Bruckból, Ebenfurthból, Hamburgból, Hintbergből, Kirchschlagból, Mödlingből, NeunkirchenbőI.Pottendorfból, Sankt Pöltenből, Sankt VeitbőI,Traundorfból,Weltersdorfból és valamelyik Weißenbachbol. Jöttek még Cseh- és Morvaországból. A legtöbb esetben azonban nem állapítható meg az árut szállítók hovatartozása, mivel a magyar írnok csak nevet ad meg, vagy azt sem, esetleg csak a foglalkozást (halász, halászné, pap, pék, tímár), nemet (asszony), vallást (zsidó), nemzetiséget (Almanus), számos esetben pedig csak az árut. Az összes soproniak nevét csak a soproni írnok jegyezte fel, ennek harmicadjegyzéke az 1490. évből azonban nem maradt fenn. Az 1490. évi harmincad jegyzékben még szerepel a soproni harmincadhely két fiókhelyének, Rusztnak és Kaboldnak 1 font 6 solidus 2 dénár, ill. 5 solidus 27 dénár bevétele is. 13. Alfoldy Bálint működésének a végén, 1493. máj. 14-én a soproniak II. Ulászlóval erősíttetik meg azt a „régi" kiváltságukat, hogy csak Sopronban kell harmicadvámot fizetniok, (1/6: 112): ezt II. Ulászló utódjának, II. Lajosnak (1516. márc. 13-tól) kincstartójával 1517. márc. 22-én újra megerősíttették (1/6:346).30) Vö. még Ï/7:132-134,171.
